Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között
ARADI ILONA Az 1843-ban készült katalógus 6634 kötetet tartalmazott. 13 év alatt az állomány ötszörösére bővült. Nyelvi megoszlás szerint több mint 3900 kötet francia, kb. 1000 angol, a többi német, latin, olasz, magyar és egyéb nyelven megjelent mü volt. A holt nyelvekkel szemben előtérbe kerültek az élő nyelven írott munkák. Károlyi István elsősorban a francia irodalmat ismerte és gyűjtötte. (Párizsban élt, első felesége francia származású volt.) A francia szerzők közül Balzac, Dumas, Victor Hugo, Moliére, Montesquieu és még több alkotó minden müve megtalálható volt könyvespolcain. A szépirodalom mellett a történelem témakörében is rendelkezett fontos francia nyelvű kiadványokkal. Elsősorban Amerika történetével, a Rákóczi- szabadságharccal és a napóleoni háborúkkal kapcsolatos könyveket igyekezett teljességre törekvőén gyűjteni. Nyelvi megoszlás szerint második helyen az angol nyelvű kiadványok találhatók, az állomány kb. hatodát alkotva. Eredetiben olvasta Cooper, Dickens, Shakespeare, Walter Scott műveit, de angol szerzők könyveit német és francia fordításban is megvásárolta. Angol nyelvű szépirodalmi köteteinél jelentősebb történelmi állományrésze. Gibbon római történetének oxfordi 1827-es kiadása mellett több, az Egyesült Államok történetével foglakozó munka is előfordult könyvtárában. Beszerezte az angol útleírásokat is, amelyek közül néhány Magyarországról tudósított. (Pl. John Paget 1839-ben Londonban napvilágon látott magyarországi útinaplóját, de emellett egyéb külföldön nyomtatott magyar vonatkozású kötetet is megvásárolt.) A Magyarországon kiadott könyvek közül sok fontos kiadvány még a 19. század elején is németül vagy latinul jelent meg. A Károlyi-könyvtár ezek közül rendelkezett Kovachich Márton György, Bél Mátyás, Fejér György, Korabinszky Mátyás műveivel. A korábbi latin nyelvű jogi és történeti munkák közül Kézai Simon krónikája, Istvánffy Miklós és Oláh Miklós kötete, Werbőczy törvénykönyve volt meg. Magyar nyelvű könyvei között a jogi művek mellett felbukkantak a szépirodalmi kiadványok. Berzsenyi, Eötvös József, Jósika Miklós versein és regényein kívül fontos kötete volt gyűjteményének a Budapesti árvízkönyv öt kötetben, amelyben Bajza József, Fáy András, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és mások írásai kaptak helyet. A szakkönyvek közül érdemes kiemelni Fényes Elek Magyarországról szóló statisztikai leírását, de egyéb honismereti művek, sőt a korabeli politikai irodalom (Kossuth és Széchenyi István kötetei) is fellelhető volt a gyűjteményben. A későbbi időszakra vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal a könyvtár állományáról. Kerényi Ferenc 10 000 kötetes Károlyi-könyvtárat említ tanulmánykötetében,51 ez az adat feltehetően a 19. század ötvenes-hatvanas éveire vonatkozhatott. Az 1885-ös magánkönyvtárakról készített statisztikai felmérésben52 a fóti Károlyi-könyvtár nem szerepel. Az előmunkálatok során 5650 kérdőívet küldtek ki a törvényhatóságok, iskolák, egyházak, magánszemélyek részére. Magánkönyvtárak felvételénél a minimális állomány 1000 kötet, közkönyvtáraknál 500 kötet volt. A kérdőíven a könyvtár tulajdonosát, az alapítás évét, a könyvtári állomány nagyságát, nyelvi és tudományszak szerinti megoszlását, különleges értékeit, 1884. évi 51 Kerényi, 19. o. 52 György 197
