Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
9. Halász Csilla: Ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok a Rákosi-korszakban
A fentiek alapján tehát az ismeretterjesztő tevékenység programját alulról felfelé igyekeztek felépíteni. A terv szerint a helyi érdeklődés gondos tanulmányozása után kellett megtervezni jó előre - még tavasszal, nyáron - az őszi-téli oktatási évadot. Emellett a járások és a megyék feladatává tették, hogy a szerveket és terveiket folyamatosan ellenőrizzék. Továbbra is központilag határozták meg a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményekről szóló tájékoztatókat, valamint a jelentősebb tudományos, politikai és kulturális eseményekről való megemlékezéseket. Ugyanakkor leszögezték, hogy kötelező előadást nem szabad előírni. Az előadásokhoz új útmutatókat készítettek, és a régi kiadványokat a terv szerint egy éven belül be akarták vonni. Teret engedtek a helyi kezdeményezéseknek, de ezeket is teljes mértékben felügyelték. így például Ráckevén 1954-ben a kultúrotthonban Ráckeve története címmel (török hódoltságtól a Rákóczi-szabadságharcig) történelmi előadást tartottak. Az NM a megyei népművelési osztályt kérte meg, hogy ellenőrizzék le az anyagot.78 Tehát a helyi kezdeményezések elindultak, de csak központi kontroll alatt működhettek. Ugyanakkor változatlanul fontos feladat maradt a politikai propaganda támogatása, így a Központi Vezetőség mezőgazdasági fejlesztésről szóló határozatának, valamint a párt III. kongresszusának ismertetése, és a tanácsválasztások segítése. A politikai témák mellett nagy jelentőséget szántak a művészetileg, irodalmilag, történelmileg „elfogadható” személyiségek79 megismertetésének, külön hangsúlyt kapott a Petőfi-kultusz fejlesztése.80 A művelődéspolitika vezetőinek új elgondolása gyökeres változást jelentett a korábbiakhoz képest. Egy felülről kevésbé szabályozottan működő rendszert kívántak létrehozni, ahol a sok utasítás helyett inkább elvi irányítást adnak a népművelés helyi szinten működő szerveinek. Ebben azonban - ha nem is olyan direkt módon és erőteljesen szabályozva - megmaradt az ismeretterjesztő előadás politikai propagandában betöltött szerepének hangsúlyozása. A fent ismertetett elvek alapján állították össze az 1954. évi tématervet. Ebben 46 előadás szerepelt, aminek már csak 9%-a volt politikai-ideológiai tárgyú, körülbelül 20-20%-a természettudományos, egészségügyi és történelmi, 15%-a irodalmi és a maradék 6%-a művészeti előadás (az agronómiái előadások tématervét, amelyek egyébként kb. a felét jelentették az előadásoknak, nem dolgozták ki). Ha ezeket az arányszámokat összehasonlítjuk az 1950-1951. évi SZETE-előadásokkal, akkor egyértelműek a változások. Korábban, mint láthattuk, az előadások mintegy felét tették ki a politikai-ideológiai tárgyúak, most pedig „csak” az egytizedét. Ezt jelzi az is, hogy az 1953-1954. évi tématervből főként az ilyen témájú előadások kihagyását javasolták.81 ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK, ELŐADÁS-SOROZATOK...____________________ 78 PML XXIII. 18. 879-1-5/1954. 79 Jókai, Balassi, Fielding, Dvorák, Csehov, Arisztophanész, Galilei stb. 80 MOL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 81 MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 180
