Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
7. Somogyi László: Egészségügyi propaganda Pest megyében 1930 és 1945 között
EGÉSZSÉGÜGYI PROPAGANDA PEST MEGYÉBEN 1930 ÉS 1945 KÖZÖTT A Szövetség plakátokat és röpcédulákat küldött szét a vármegyék számára, amelyeket az emberek által leginkább látogatott helyekre kellett kitenni. Ezek a következők voltak: védőintézetek várószobái, város- és községháza forgalmasabb helyiségei, a szociális, karitatív, közművelődési, gazdasági, illetve kultúregyesületek helyiségei. Ezeken túl néhány nem szokványos helyen is kifüggesztették a plakátokat: kaszinókban, vendéglőkben, kávéházakban, valamint színházak és mozik előcsarnokában. A megyei tiszti főorvos feladata volt gondoskodni arról, hogy a propagandaanyag a helyi sajtótermékekben is megjelenjen. A röpcédulákból az anyakönyvi hivatalokba is jutott. Itt minden egyes születést bejelentőnek átadtak belőle egy példányt egy rövid tájékoztató keretében. A védőnőknek is akadt feladatuk a terjesztés folyamatában: ők a családlátogatások során osztogatták a röplapokat. Az anya- és csecsemővédelmi propaganda fontos része volt az ún. „gondos anyák”-mozgalom. A címet és a vele járó díszoklevelet - bizonyos időközönként - azok az édesanyák kapták meg, akik gyermekeiket példásan gondozták, a védőnői meghallgatásokon rendszeresen megjelentek, és az ott kapott tanácsokat betartották. Ugyancsak fontos szempont volt, milyen rendszerességgel jártak el orvosi vizsgálatra gyermekeikkel a körzet orvosi rendelőjébe. A védőnőkre hárult a feladat, hogy a működési területükön lévő községekből javasoljanak néhány olyan anyát a járási tisztiorvosnak, akik a kritériumoknak megfeleltek.15 Az Országos Egészségvédelmi Szövetség kiadásában jelent meg az 1942. évre az ún. Zöldkeresztes Kalendárium. A kalendárium az anya- és csecsemővédelem mellett az egész család egészségének védelmét szolgáló tanácsokat tartalmazott. A kalendárium terjesztése az egészségvédelmi körök feladata volt. Pest megyei vonatkozásban ezekből a Budakalászi Kör kilenc darab kalendáriumot kapott, amelyekért 7 pengőt és 20 fülért fizetett. Fontos volt, hogy csak annyi példányt juttassanak egy kör részére, amennyit az maradéktalanul szét tudott osztani a rászorultak között. Visz- szaküldésre nem volt lehetőség.16 A tanyavilágban a propaganda kifejtésére elsősorban a téli időszak volt alkalmas, mert ekkor szüneteltek a mezőgazdasági munkák. Kecskemét thj. város tisztiorvosának iratai között olvasható az a dokumentum, amely szerint 1935-ben a tervek ellenére nem sikerült megtartani az Egészségvédő Intézet által szervezett propaganda előadás-sorozatot. Az elmaradás hátterében nem tudni, milyen okok állhatták. Az előadásokat végül 1936 telén tartották meg. A színhelyek a gazdakörök és a tanya- központok voltak.17 Kecskeméten a helyi Egészségvédő Intézet által 1936-ban készített tervezetben olvashatunk a nyári vérhasjárványok elleni propagandáról. A tervezett előadások, plakátok, szórólapok elsősorban a nyári melegben az udvarokon felhalmozott állati eredetű trágya szakszerű kezelésére, valamint az azzal kapcsolatos járulékos veszedelmekre (legyek, a levegő minősége stb.) igyekeztek felhívni a figyelmet. A vezérgondolat a 15PML IV. 451.461/t.o. 1939. 16 PML X. 262. sz. n. 17 PML IV. 411-e. Kecskeméti ügydarabok. 10/1936. 140
