Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
6. Rőczei Lívia: „Lelkesülve látjuk a régi ősi harcképesség újra való feltámadását” – első világháborús propaganda a Pest megyei sajtóban
ROCZE1 LÍVIA között a családfenntartó távozásával kiesett jövedelem és munkaerő, valamint az áruk hirtelen drágulása okozott. Mindenről az újságok szintén említést tettek, sőt az árak felszökése, az ún. élemiszeruzsora, illetve az áruhiány 1914 ősze folyamán az egyik legfontosabb témává vált.63 Ezek ellensúlyozására a motiválásában fontos szerepet töltöttek be a harc és a győzelem pozitív jövőbeli, illetve, jelenbeli következményeit ecsetelő cikkek, amelyek mintegy kiegyenlítik a szenvedéseket, valamint bizonyítják, hogy van értelme a megpróbáltatásnak. Ezen ösztönző motívumok közül az egyik legjelentősebb annak hangoztatása, hogy a háború érdemi nevelő és társadalomalakító funkcióval bír, hatására kivételes egyetértés és harmónia jött létre. A Kiskörös és Járása például arról írt, hogy megszűnt az emberek közötti egyenlőtlenség, hiszen mindenki egy közös célért munkálkodik, úr, polgár, munkás, vagyonos egyaránt hadba vonult, és valamennyiüket az ellenség megsemmisítésének eszméje vezérel.64 Máshol is hasonlókkal találkozhatunk: „Széttöredezett társadalmunk, melyben a magyar jó kél évtizede a magyart már nem is ismerte, hirtelen egybeforrt. A politika, amely fűtött bennünket állandóan, egyszerre elhallgatott s a magyarság zárt egységbe sorakozott, melynek nemes és egyetlen nagy feladata a haza védelme lön ”65, s a háborúnak köszönhető, hogy „újra egy a nemzet, újra édes testvérek lettek a fiai, megszűnik vetélkedés és torzsalkodás, nincs többé pörünk, tülekedésünk egymással... ”66 Az egységérzés létrejöttén túl még számtalan más, kedvező változás következett be a társadalomban, például az, hogy a háború hatására feléledt a hazaszeretet. „ Csak kezdetén vagyunk még a sok világháborúnak, de az már ma is igen sok dologra tanít meg bennünket, amiket békés időkben elménkbe nem vettünk volna. Élni kezd bennünk a hazának igaz, áldozatoktól vissza nem riadó szeretete, a hazaszeretet, az emberi érzelmeknek ez a legmagasztosabb megnyilvánulása akadémikus értékéből kivetkőzött és odasorakozott azok közé az érzések közé, amelyek a mindennapi életet át melegítik és annak az irányát megszabják. ”67 Ugyanígy lényeges és több helyen előforduló motívum az uralkodó és népe egymáshoz való közeledése. „Nagy időket élünk! Szinte csodálatos, hogy a régi megpróbáltatások után a magyar nép mennyire összeforrott uralkodójával s mennyire szívébe zárta öreg királyát... ”68 Máshol a győzelmeket azért tartották kívánatosnak, hogy ily módon örömet szerezzenek az idős királynak, hogy gyötrelmekkel teli életét a magyarság hűségével vidítsák fel.69 63 Előfordult, hogy ez a probléma a háború kitörését követő első lapszámokban is megjelent. A Rákospalota című lap már augusztus 2-án Hatósági intézkedések az élelmiszeruzsora meggát- lására címmel közölt cikket, a Pestmegye Vácz és Környéke pedig 6-án írt a drágaságról. 64 Kiskörös és Járása, 1914. július 5. 65 CzEGLÉD, 1914. szeptember 6. 66 Rákos Vidéke, 1914. augusztus 2. 67 Czegléd, 1914. szeptember 6. 68 Czegléd, 1914. augusztus 16. 69 Félegyházi Hírlap, 1914. augusztus 2. 121
