Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
6. Rőczei Lívia: „Lelkesülve látjuk a régi ősi harcképesség újra való feltámadását” – első világháborús propaganda a Pest megyei sajtóban
RŐCZEI LÍVIA volt annak hangsúlyozása is, hogy a családtagok ne keserítsék a katonát a nekik írt levelezőlapokon, hanem inkább biztosítsák őket arról, hogy jól vannak/1 A „lelki fegyverekkel” folytatott háborús részvételen kívül a hátország a gazdasági harcba is bekapcsolódhatott a külföldi, ellenséges államokból származó termékek bojkottjával. Erre a sajtó is buzdította az olvasókat. Valószínűleg szájról-szájra is terjedhettek azok a tréfás hangú figyelmezetések, amelyekben az ellenséges országokhoz valamilyen módon kötődő termékek elkerülésére intettek. Például arra, hogy a hölgyek ne hordjanak brüsszeli csipkét, az emberek ne egyenek se párizsit, se angolnát, se „muszka” halat, ne igyanak bordói bort, francia pezsgőt, angol viszkit, orosz „vutkit”, orosz teát, a könyvtárukból pedig száműzzék A londoni néma koldus és a párisi néma koldusnő leánya című regényt stb. A gyártók is résen álltak és igyekeztek kihasználni a vásárlóknak a külföldi produktumok iránt érzett ellenszenvét. Egy cikkben dicsérendőnek tartják, hogy Magyarországon harcot indítottak a francia dolgok ellen. A francia nevű mulatók megváltoztatták a neveiket, az emberek nem fogyasztanak francia pezsgőt, olajat, sem konzervet, sőt, a nők sem követik a francia divatot, majd megrovóan említik, hogy továbbra is isznak francia konyakot, holott az Adriatica, Fiumében gyártott konyak nemcsak olcsóbb, de minőségben is messze felülmúlja azt.33 A gazdaság bojkottálásán kívül az ellenséges kultúra elutasítása is megjelent. A Váczi Közlöny példamutatóként említi azt a tánctanárt, aki széttépte a Párizsban szerzett oklevelét és kijelentette, hogy francia négyes helyett ezentúl magyar négyest fog tanítani. ’4 A felhevült lakosság úgy érezte, hogy az ellenség elleni harcot nemcsak közvetetten, a gazdaság útján folytathatja, hanem akár a mindennapi életben is, a Pest megyében lévő nemzetiségek, illetve külföldi származású egyének ellen. Ahogy szerte Európában,’" úgy a megyében is valóságos hisztéria bontakozott ki annak érdekében, hogy leleplezzék a Magyarország ellen szervezkedő és kémkedő embereket vagy szervezeteket. A váci pályaudvaron például egy kámzsás szerzetesre fogták rá, hogy szerb kém; a barátot végül a vasutasok védték meg a feldühödött tömegtől.36 Máshol autóban ülő három nőt véltek kémeknek, mivel egyikőjük kezében „gyanús csomag” volt, ám amikor az üldözésükbe kezdő emberek utolérték őket, kiderült, hogy a kérdéses dolog egy csecsemő.37 Természetesen a kormányzat is tudatában volt a vádak nagy részének képtelenségével, illetve azzal, hogy sem a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchiában, sem külföldön nem vet jó fényt a magyarságra, ha nemzetiségekre vagy idegen állampolgárokra támadnak. De közben ugyanígy lényegesnek számított a megfigyelésük és ellenőrzésük is.38 Ez a kettőség mutatkozik meg a sajtóban is. Bár ezen a ponton 31 32 33 34 35 36 37 38 31 VÁczi Hírlap, 1914. október 14. 32 Váczi Hírlap, 1914. augusztus 30., Kiskörös és Járása, 1914. szeptember 20. 33 Gödöllő és Vidéke, 1914. október 4. 34 Váczi Közlöny, 1914. augusztus 20. 35 Kloth, 152-154. o. 36 Váczi Hírlap, 1914. augusztus 5. 37 Rákos Vidéke, 1914. október 4. 38 A Pest megyei helyzetről bővebben: Rőczei http://pestmlev.hu/data/files/229990617.pdfl2012 . március 1.]
