Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
5. Balázs Gábor: Pest megye nemzetiségi összetételének változása az 1940-es években
Trianonon átnyúló folyamat volt a magyarországi szlovákok beolvadása a többségi magyar társadalomba. Ez azonos sebességgel zajlott 1910-től 1941-ig. A Pest megyei beolvadás az országos tendenciákat követte. Ez azt jelenti, hogy a vármegyei szlovákság hozzávetőlegesen az országos aránynak megfelelően részesedett az Alföldön élő szlovákság teljes létszámából. A világháborút követően született meg Magyarország és Csehszlovákia között a hazai nemzetiségi viszonyokat jelentős mértékben átalakító lakosságcsereegyezmény. A megállapodást csehszlovák részről a kormány által meghatalmazott külügyi államtitkár, magyar részről pedig Gyöngyösi János külügyminiszter írta alá 1946. február 27-én Budapesten. A szerződés 16 cikkelyben foglalja össze a reciprocitás elve alapján megfogalmazott lakosságcserét, illetve a jelentkezők kiválasztásának alapelveit.36 A magyarok és a szlovákok között a politikai súrlódások mellett az is feszültséget okozott, hogy a két fél eltérő statisztikai módszereket alkalmazott. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (CSÁB) „sajátos” módszerrel állapította meg a magyarországi szlovákok számát. Dániel Okáli37 parancsára a bizottság munkatársai házról házra jártak, ám a szlovákok számát mégis a községekben „bizalmiaknak” kinevezett helyi lakosoktól „tudták meg”. A nemzetiség meghatározásának alapja a nyelvtudás volt. Erre az összeírásra, felmérésre hivatkozva beszélt Okáli 477 000, illetve 450 000 magyarországi szlovákról. A szlovák nyelv ismerete azonban nyilvánvalóan nem jelentette automatikusan azt, hogy a kérdéses személyek magukat szlovák nemzetiségűnek is tartották. Az első világháborút követően, 1919-1924 között például 106 841 magyar nemzetiségű személy menekült át Magyarországra Csehszlovákiából, akik többsége addig az államigazgatásban dolgozott, és aránylag jól tudott szlovákul. Az 1941-es magyarországi felmérés 270 495 szlovákul beszélő magyarországi személyt írt össze. A csehszlovák hivatalokban általában a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság 1946. májusi felmérését használták, ami a következőket mutatta: * 17 _______________________________________________________BALÁZS GÁBOR 3 6 Vadkerty, 95. o. 17 A csehszlovák kormány a szlovákiai magyar kisebbségi kérdés megoldására, valamint a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcserével kapcsolatban elsősorban szlovák szakértőket kért fel. A Magyarországgal folytatott tárgyalásokon Csehszlovákiát a szlovák dementis képviselte, a csehszlovák-magyar vegyes bizottság vezetésével és a lakosságcsere tényleges irányításával Daniel Okálit bízták meg. Már a lakosságcsere-egyezmény aláírása előtt, 1946. február 19-én létrehozták a Csehszlovák Áttelepítési Bizottságot, amely a Magyar- országról érkezők fogadására készült fel. A bizottság élén szintén Daniel Okáli állt. 107
