Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)

5. Balázs Gábor: Pest megye nemzetiségi összetételének változása az 1940-es években

A kitelepítés alapja: az 1941-es népszámlálás

A negyvenes évek etnikai változásai elsősorban a német lakosság kitelepítésére, illetve a Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcserére vezethetőek vissza.6

Az áttelepítés gyakorlati végrehajtásakor az állam kizárólag a német anyanyelvű vagy német nemzetiségű személyekről az 1941-es népszámlálás során községenként készített, név szerinti kimutatásokat hívhatta segítségül.7 Ez a kezdetektől fogva konfliktus forrása volt a KSH és a kormányzat között, mivel a hivatal a háború alatt elvégzett népszámlálás adatait nem tartotta alkalmasnak erre a célra. Véleményüknek a hivatal vezetői többször is hangot adtak. Egy bűnügy kapcsán kiadott szakvélemény például nyomatékosan leszögezte, hogy az anyanyelvi vagy a nemzetiségi kérdésről az érdekeltek kérésére kiadott egyéni igazolványokat nem szabad más jellegű eljárásban alapul venni.8

A KSH egy másik szakvéleménye szintén egyértelműen megfogalmazta, hogy az áttelepítésnél kizárólag az 1941-es népszámlálás adataira támaszkodni célszerűtlen és aggályos. Ebből a tájékoztató feljegyzésből az 1941-es népszámlálás módszertana is megismerhető. Fontos újítása volt például ennek a felmérésnek, hogy az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdéseket különválasztották a felmérés készítői. A módszertani újítás mögött Teleki Pál azon elgondolása állt, hogy mivel a terjeszkedő Német Birodalom propagandája a kelet-európai németek arányát túlbecsülte, ez ellen pedig a magyar kormányzat csak hiteles adatok birtokában védekezhet.9 Az második Teleki-kormány emellett azért költött hatalmas összegeket az adatgyűjtésekre, mert a majdani béketárgyalásokon bizonyító erejű anyaggal akart rendelkezni a visszacsatolt területekkel, illetve az esetleges telepítésekkel kapcsolatban.10 Teleki ennek érdekében a KSH-nak küldött titkos utasításában minden esetleges csalást vagy nyomásgyakorlást szigorúan megtiltott.11 A népszámlálás végül, ahogy várható volt, inkább a magyar becsléseket igazolta, mintsem a németekét.

A statisztikai hivatal azonban az 1941-es népszámlálás adataival kapcsolatban egyéb fenntartásainak is hangot adott. Az érvelés ezúttal abból indult ki, hogy amennyiben a hatalom ezeket az adatokat veszi alapul a kitelepítéseknél, számolni

________________________________________________________BALÁZS GÁBOR

6 A német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről szóló rendeletet 1945. december 22-én fogadták el, majd 1945. december 29-én hirdették ki. 1946. február 27-én aláírták a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt Budapesten.

7 Az 1941-es népszámlálás irányítója, Thirring Lajos (1899-1983) vérbeli statisztikus volt. Nagyapja alapította a KSH-t, apja nemzetközi hírnévre tett szert ebben a tudományágban. Sikernek könyvelhette el, hogy viszonylag fiatalon bízták meg ezzel a feladattal.

8 A Magyar Központi Statisztikai Hivatal szakvéleménye az Abaffy Lajos és társai elleni bűnügyben a budapesti államügyészség által 23 769/1946. á. ü. 11 121/1946. alatt kiadott vádirat és a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa által B.IV.2 593/1946/30. sz. alatt hozott vádhatározat egyes pontjaihoz. KSH Thirring Lajos-hagyaték. In: Bank-Őze, 109. o.

9 Tájékoztató feljegyzések a hivatalos statisztikai szolgálat rendelkezésére álló népszámlálási adatokról a magyarországi németek kitelepítése ügyében. KSH Thirring Lajos-hagyaték. In: Bank-Őze, 127. o.

10 Bank-Őze, 13. o.

11 Bank-Őze, 14. o.

99