Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
A népnevelési alap létrehozását országgyűlés elé kellett terjeszteni, ezért a megye az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó küldöttség feladatává tette az alap kidolgozását. A küldöttség tagja lett Kossuth Lajos. Ezt a határozatot kinyomtatták és elküldték a többi törvényhatóságnak, még az országgyűlés megnyitása előtt. ’1 A népnevelési bizottsághoz beérkezett pályamunkák közül kiemelkedett Lemounton K Jánosnak a Magyar Királyi Egyetem francia és angol nyelv tanárának a müve, aki egy népi könyvtár felállítását tűzte ki célul.92 Ez a könyvtár 25 füzetből állt volna, amelynek elsődleges célja az volt, hogy szórakoztatva tanítsa az érdeklődőket. A szerző a királyi magyar egyetemnél indítványozta, hogy a már megjelent 11 füzet árának felét az árvíz által sújtottak segélyezésére, míg a többi kötet bevételének a felét a Magyar Színház felállítására fordítsák. Az első füzet az erkölcstudomány A tanítás a gazdagnak dísze, s a szegénynek gazdagsága címmel jelent meg. A közgyűlési határozat értelmében a megye erkölcsileg támogatta a kötetek megjelenését, és nemcsak a fő- és alszolgabírókat kérték, hogy előfizetőket toborozzanak a kötetek vásárlásához, hanem a hazai törvényhatóságokat is tájékoztatták a füzetek megjelenéséről. Javaslattétel céljából a következő közgyűlésig egy küldöttséget kértek, hogy számoljanak be a népi könyvtár sorsának alakulásáról. Dubravitzky Simon első alispán vezetésével a küldöttség tagjai gróf Károlyi István, gróf Ráday Gedeon, gróf Be- nyovszky Zsigmond, Jankovich Miklós, Fáy András, Benyovszky Péter, Patay József, Tahy Károly, Szentkirályi Móric táblabírák, Zlinszky János főszolgabiró voltak. Márton József, a Bécsi Egyetem magyar nyelv és irodalom (literatura) profesz- szora a magyar nyelv pallérozásának és terjesztésének szentelte életét, és hosszú időn keresztül úgynevezett „.szó könyveket” adott ki.93 1799-ben és a következő évben beutazta Magyarországot, valamint Erdélyt, 1800-ban kiadta első magyar-német szótárat, majd lexikonok és grammatikák sorozatát szerkesztette. A bécsi egyetemen is magyar nyelvet tanított 32 éven át. 72 éves korában még magánórákat adott, hogy családját el tudja tartani, ezért a nádor - mint a tudományok és művészetek pártolója - az évenként fizetett „segedelem pénzben " részesítette, hogy élete hátralévő napjait a nyomasztó házi gondjaitól megszabadulva ,, közérdekű munkálatok ” folytatására fordíthassa.94 Márton József 1840-ben Bécsben adta ki a Gyönyörködtetve Tanító Magyar Olvasókönyv különösen a' Magyar Nyelvet Tanulok számokra című könyvet. Pichler Antal bécsi könyvnyomtató és könyvtáros a maga költségén nyomtatta ki a könyvet, mivel alacsony áron kellett az iskolai könyveket árusítani, hogy a szegény sorsú gyerekekhez is eljuthasson. Ez a kiadvány a tanítók kérésére született, az 1836-ban nyolcadszor kiadott Magyar Grammatika című könyvből.95 A MAGYAR NYELV TERJEDÉSE A REFORMKORI PEST MEGYE... ____________________ 1 .1 PML IV/. 3-a/l. 1838:5715. 1.2 Szerkesztette és kiadta: Lemounton K János ,yi Magyar Királyi Egyetem francia és angol nyelv tanítója, leánynevelő intézel tulajdonosa, francia, angol s olasz grammatika, önálló német nyelvmester s a premiere base de la langue francaise szerzője." PML IV. 3-c/l. 1838:2786. ,5 értsd 1800-tól 'M PML IV. 3-a/l. 1840:2452. 1,5 ..Hiszen ennyi munkák kiadásának jövedelméből tőkepénzt lehetett volna gyűjteni. " PML IV.3-a/l. 1840:2452. 96
