Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
A többi törvényhatóság, akiknek a megye tájékoztatásul megküldte intézkedéseit, üdvözölte a Pest megyei változásokat, s többen saját, hasonló tárgyú szabályzataikat küldték viszontválaszul.32 Ez alól kivételt képezett Pozsega és Turóc, amelyek nemzetiségi viszonyaikra és a törvényekre is hivatkozva túlzottnak tartották az ilyen irányú törekvéseket. ! Pest vármegye előző év januárjában kiküldött bizottsága 1832 elején benyújtotta a magyar nyelv terjesztését célzó javaslatait. Beadványát a közgyűlés jóváhagyta és kinyomtatta, majd a határozatokat szétküldték az országban.34 Ezeknek a javaslatoknak egy része szorosan kapcsolódott a megye által a tudományügyi munkálatban megfogalmazott véleményekhez. A magyar nyelv ügyében a teendőket egyrészt a törvényhozás és a kormány hatáskörébe, másrészt a megye illetékességébe utalta.33 A bizottság megállapítása szerint az evangélikusok között terjedt legkevésbé a magyar nyelv.36 Ezért a küldöttség az evangélikus vallásúak számára egy országos költségen felállítandó intézet vagy ösztöndíj alapítását javasolta. Az itt tanuló 100-150 fiatal tanulmányainak befejezése után saját felekezete körében terjeszthette volna a magyar nyelvet.3' Egy 'a Magyar Nyelv Terjesztésére Ugj’ellő [...] Állandó Megyebeli Kikiil- döttség munkájában 1832-től gróf Károlyi Lajos Csongrád megye föispáni helytartója, Gyürky Pál Krassó vármegye föispáni helytartója, császári királyi kamarás, gróf Fekete Ferenc, gróf Keglevitch László, báró Podmaniczky Károly és báró Orczy György vettek részt.38 A MAGYAR NYELV TERJEDÉSE A REFORMKORI PEST MEGYE... ______________ , 2 PML IV. 3-a/1. Gömör (1831:2932), Veszprém (1831:2433), Somogy (1831:5229), Temes (1831:5231), Bereg (1831:5239), Máramaros (1831:1976), Torontál (1831:1889), Közép-Szolnok (1831:1885), Arad (1831:2432), Pozsony (1831:2432), Moson (1832:2909), Verőce (1832:2910), Bihar (1832:2911), Ugocsa (1832:2912) PML IV. 3-a/1. 1831:2459., 1831: 2935. 74 PML IV. 3-a/1. 1832:22. 15 Hasonló szerkezetet követett a Csanád megye által elfogadott javaslat is. A megye 8 pontban foglalta össze a/, országgyűlés hatáskörébe tartózó ügyeket: 1. A törvények ezentúl két hasábosak legyenek. 2. A dicastériumok, törvényhatóságok, igazgatóságok ügyintézése, beleértve a magyar katonaságot is, csak magyarul történjen. 3. A magyar pénz magyar felirattal legyen ellátva. 9. A törvényhatóságok, hivatalok, községek pecsétjein magyar körírás legyen. 5. A katonai hivatalok a magyar nemzeti színeket és a magyar címert használják. 6. Magyar játékszín felállítása. 7. Az. anyakönyvek a jövőben csak magyarul készüljenek. 8. Valamennyi felekezet ezután csak magyarul tudó plébánost, lelkipásztort alkalmazzon (PML IV. 3-c/l. Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési iratok. Általános közigazgatási iratok. (1790-1848) 441. doboz. M' Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye népességi és nemzetiségi viszonyai (1701- 1840). In: Soós István (szerk ): Tanulmányok Pest megye monográfiájához II. Pest Megye Monográfia Közalapítvány, Budapest, 2008. 17Minek utána a közönséges tapasztalásból tudva volna, hogy a ' vallásra tekintve az ország lakosai között leginkább az ágostai vallástételt követők legyenek azok. kik a ’ magyar nyelvel legkevesebb részben gyakorolják a' mit azonban sem a ’ nemzetiség sem a honn vi nyelvhez való vonszodás fogyatkozásának tulajdonit, ami éppen nem lehet, hanem leginkább azon környiilállásnak hogy ezek többnyire olly vármegyékben vágynak medrekben a tóth nyelv uralkodik és hogy az ezen vallás tételekhez tartozó ország lakosainak nagyobb része kevesebb tehetséggel bírván, mint a ' más vallásbeliek, ekképpen a ' magyar nyelvnek terjesztésen szolgálható költségesebb intézetek áltatok nem alkotatthatnak... " PML IV. 3-a/l. 1832:22. !s „Kinyomtattatik ez a határozat, a világi törvényhatóságoknak, az illető egyházi elöljáróságoknak, intézeteknek. kormányszékeknek, a megyebeli fő- és atszolgabiráknak ki kelt adni. a megyebeli lakosok között közhírül kelt tenni. " PML IV. 3-c/l. 1832:22. 86