Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
Nem egy megye javasolta, hogy szervezzék meg a nem magyar nemzetiségű gyermekek magyar községekben szolgákként való alkalmazását. Ez a javaslat is a nemzetiségek elmagyarosítását célozta. Az volt ugyanis a vélemény, hogy hajdan, például a szlováklakta megyék nemesi családjaiban, a magyart használták a mindennapok nyelveként, s hogy ez megváltozott, az a szlovák házi cselédségnek köszönhető. ,, Amint a kocsis, az inas, és a szobalány a dajkával magyarrá, tóttá, vág• németté: ág: kell ennek járni, mint amazok fújják. A megyék a magasabb oktatási intézményeket is a magyarosítás szolgálatába kívánták állítani. Pest megye 1832-ben egy olyan országos tanítóképző megszervezését tartotta szükségesnek, amelyben szlovák ifjak tanulnának, és akiknek az lenne a későbbiekben a feladatuk, hogy honfitársaik között terjesszék a magyar nyelvet. Nóg- rád megye a magyar nyelv terjesztésére 1831-ben létrehozta a Nógrádi Nemzeti Intézetet, amely elsősorban az oktatás területén volt hivatott az erőltetett magyarosítás célkitűzéseit szolgálni.21 * * 24 25 26 A megyék nagy gondot forditottak arra is, hogy a nem magyar lakosságú községek közigazgatási nyelvét is magyarrá tegyék. Ennek érdekében elrendelték, hogy a községek csak magyarul tudó jegyzőt alkalmazzanak, vagy ahol a jegyző nem tudott magyarul, ott magyarul tudó segédjegyzőt állítsanak munkába. Törekedtek a nemzetiségi egyházközségek nyelvének magyarosítására is. A magyaml tudó papok követelése volt, hogy az anyakönyveket magyar nyelven vezessék, és magyar legyen az istentiszteletek nyelve is. Ezekkel egyre több nemzetiség által lakott megye javaslatai és határozatai között találkozhatunk. Jellemző volt ezzel kapcsolatban Pest megye törekvése,22 amely az evangélikus egyház elé világos programot állított: mennyiben pedig méltóságodnak kormánya alatt olly e megebeli községek is volnának, melyekben az isten igéje még idegen nyelven magyaráztatik, azokban azon mértékben, melyben az ilyen községeknek lakosai a magyar nyelvnek értésében és tudásában nagyobh-nagyobh előmenetelt tenni fognak, ezen idegen ajkú egyházi beszédeknek és tanításoknak a szennát is arányosan kisebbíteni, s amidőn a környii Iái lások engedni fogják egészen megszűntetni méltóztasson. ”2b Gyakori volt egyébként az is, hogy a megyék ilyen magyarosítási programok keresztülvitelében az egyházak, különösen az evangélikusok közreműködését is igénybe vették. Mindezeket betetőzte az a javaslat, amely a családban, a társas összejöveteleken, a földesurak és a jobbágyok közötti érintkezésben is a nemzetiségi nyelvek helyett a magyar nyelv fokozatos bevezetését irányozta elő.27 A MAGYAR NYELV TERJEDÉSE A REFORMKORI PEST MEGYE... ______________ 2 1 Arató, 110-114. o. 24 ..1831-ben Szent György hava 28-án Nógrád vármegye 820.-dik szám alatt kell végzés által létrehozott Nemzeti Intézet feladata a honi nyelv terjesztése különösen a köznép tanítása. Feladatai a falusi tanítás hiányainak felszámolása, akadályozó tényezőinek elhárítása ebben az intézetnek a megye közigazgatása és az egyházi kormány is segített. A legfontosabb feladat iskolai-tanítói intézet felállítása, ehhez pénzre volt szükség, rendes pártfogó tagok 10 évre kötelező ajánlása, ezek összesen esztendőnként 2152 húszasokat tesznek ki. ehhez hozzá jött az előző évi táncmulatságból befolyt 2000 húszasok. így már összesen 4800 húszasok rendes biztosítás mellett kamatra adták. " PML IV. 3-a/l. 1833:4723. 25 Pest megye lakosainak nemzetiségi és vallási megoszlásáról lásd I. számú melléklet. 26 PML IV. 3-a/l. 1832:22. 27 Magyarország története V/2. kötet. 794-796. o. 84
