Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
ARADI ILONA könyvtár használata idegenek számára is ingyenes volt. A tudományos kutatás előmozdítása céljából egy dolgozószoba állt a kutatók rendelékezésére, amelyet előzetes bejelentés esetén délután 16-18 óráig használhattak. A X. fejezet a vármegye területén lévő megyei városok és községek levéltáraival és szakkönyvtáraival, a XI. fejezet a felügyelettel foglalkozott. A tervezet említést tett a szakkönyvtár osztályairól. Az osztályok minden bizonnyal az egyes előadóknál kihelyezett könyveket jelentették, míg a könyvek zöme a levéltárban lehetett.74 75 A kettő együtt alkotta a megyei fölevéltáros által kezelt vármegyei könyvtárat. A szabályzat egy korlátozottan nyilvános könyvtárat jelenített meg, amelyben nagy hangsúlyt fektettek a közigazgatással összefüggő munkák elősegítésére, az állományvédelemre és a tudományos kutatásra. Az ingyenes használatot fontosnak tartjuk kiemelni. Rexa Dezső időszakában vásárolták meg visszamenőleg (1923-1936) és fizették elő 1937-től az első tudományos igényű levéltári szakfolyóiratot, a Levéltári Közlemények című folyóiratot a könyvtár számára. Rexa Dezső írói munkásságáról csupán érintőlegesen szeretnénk megemlékezni, egy konkrét müve kapcsán. A Nemzeti Színház megnyitásálnak története című munkájának sorsa összefonódott a vármegyei könyvtárral. Rexa visszaemlékezése alapján ismerjük a mü megjelenési körülményeit. A megye 1926. évi februári közgyűlésén Dr. Preszly Hlemér főispán úr megemlékezett a Nemzeti Színház megalapításának közelgő 90 éves évfordulójáról. A főispán javaslatára a megye egy könyv kiadásával kívánta megünnepelni a jeles eseményt. A munka elkészítésével Rexa Dezső fölevéltárnokot bízták meg. Ő tudomásul vette a felkérést és a müvet megírta. Elemzéséből kitűnik, hogy a vármegye már többször kiadott nem szoros értelemben vett közigazgatási munkát. (Pl. Petőfi és Pest vánnegve, Tizenhat vers Petőfitől, Fáy András: Széchényi és Pest vármegye stb.) Ezeket a müveket a közgyűlés megbízása alapját Rexa állította össze, rendezte sajtó alá, majd kinyomtatva mutatta be az alispánnak. A Nemzeti Színház megnyitásának története című művel hasonlóan járt el. A kötet kedvező visszhangot váltott ki a korabeli sajtóban, s ez Rexa számára erkölcsi elégtételt jelentett. A munkáért nem kért tiszteletdíjat, a kiadással kapcsolatban nem fizettek ki kezéhez semmit. A pénzt a benyújtott számlák alapján az alispán utalta ki, és a számvevőség közvetlenül küldte meg az előállítóknak.77 Rexa Dezső álláspontja szerint éppen ezért öt semmiféle elszámolási kötelesség nem terhelte. Eközben az előleg visszafizetését a szerzőtől várta a 24156/kig. 1930. rendelet alapján Az 1000 példányban kinyomtatott műnek csak töredékét sikerült eredeti áron (15 pengőért) eladni, jelentős mennyiséget könyvtáraknak, tudományos intézeteknek és magánszemélyeknek ajándékoztak. A kötetet felajánlották a városok és községek elöljáróságainak is, de csak a megkeresettek harmada fizetett a kiadványért. A bevétel nem fedezte még az előállítás költségeit sem. A fennmaradó 45 1 74 Lásd Rexa Dezső hivatkozását a leltár határidejének módosításáért a 66. lábjegyzetben, amelyben utalást tesz a ../ég/' időktől fogva igen rendezetlen vármegyei könyvtárra ", s az előadóknál lévő könyvekre, amelyekről nem készült nyilvántartás. 75 PML IV. 475-a. 6061/IÖ33. kig. 69
