Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KÖNYVTÁRÁNAK TÖRTÉNETE... törvény két kötetben alkotta az állományt. A két aljegyzői szobában a felvétel szerint 16 kötetben szintén Pest Vármegy e Hivatalos Lapja. Belügyi Közlöny, osztrák és magyar helységnévtár és a már többször említett Dárday-kötetek szerepeltek. A közgyűlési teremben az 1792. évi törvénycikkektől az 1888. évi törvénycikkekig (hiányosan) 33 kötet volt megtalálható. Az árvaszéki ülésteremben körülbelül 110 kötetben országgyűlési törvénycikkek 1836-tól 1904-ig, Rendeletek Tára 1867-töl 1904-ig, örökösödési eljárás és jog, illetéktörvény, helységnévtár alkotta az állományt. A főorvosi hivatal 14 kötettel rendelkezett, amelyek nagyrészt egészségügyi törvények és rendeletek, magyar gyógyszerkönyv, egészségügyi értesítő és közlönyök voltak. A fölevéltámoki szobában elsősorban vármegyék és városok monográfiáit őrizték. Néhány kötet kiemelhető közülük a teljesség igénye nélkül: Szilágy vármegye története 6 kötetben, Bács-Bodrog vármegye monográfiája 2 kötetben, Szolnok- Doboka vármegye monográfiája 5 kötetben, Fejér vármegye története 5 kötetben. Szeged története 4 kötetben, Budapest története If, III. kötet, Versecz város története, Hódmezővásárhely története 2 kötetben, és az ekkortájt induló Magyarország vármegyéi és városai sorozat kötetei. Emellett családtörténeti és címertani irodalom (Nagy Iván, Aldásy munkái, Kőszeghi: Nemes családok Pest megyében), Eötvös József munkái 20 kötetben, Adalékok Zemplén vármegye történetéhez című folyóirat 1897- től, Szentek élete, Katholikus Magyarország, alapvető közigazgatási és jogi munkák alkották a kézikönyvtárat, amely körülbelül 150 kötetet tartalmazott. Ezen kívül a főlevéltárosi szoba mellett, szekrényekben is tároltak nagyobb mennyiségű szakirodalmat. Irattár I. szekrény megjelöléssel 1145 kötetet sorolt fel a leltárkönyv. A müvek között több fontos latin nyelvű, ma már elveszett kiadványt találhatunk (Ratio Educationis, Széchényi Ferenc Katalógusának további 4 kötete, Kéri Ferenc Históriáé Byzantinae című munkája 2 kötetben, Kovachich: Vestigia comitiorum című kötete, amelyről korábban szóltunk). Itt őrizték Fejér Codex diplomaticusát 42 kötetben, Kovachich Márton György munkáit, a Calendarium köteteit 1790-től 1844-ig (hiányosan) 50 kötetben, amelyek ma is könyvtárunk értékes részét képezik. A címek alapján elsősorban jogi és közigazgatási, kisebb mértékben statisztikai, egyháztörténeti, történelmi, közegészségügyi kiadványok alkották az állományt. Itt is szerepelt 1867-től 1904-ig a Rendeletek Tára, mintegy 77 kötetben (duplumkötetekkel), az országgyűlési törvénycikkek 1634-től 1904-ig 56 kötetben, országgyűlési naplók, jegyzőkönyvek, Corpus Juris, egyéb törvénygyűjtemények. Jelentős mennyiségű megyei és városi szabályrendeletet találtunk a címek között. Az Országos Statisztikai Hivatal létrejötte után hivatalból elküldte kiadványait a fontosabb intézményekhez. A levéltárban is megtalálható volt a Hivatalos statisztikai közlemények című időszaki kiadványsorozat néhány kötete 1868-tól, mezőgazdasági, ipar- és kereskedelemstatisztika, népmozgalomra vonatkozó statisztikai kiadványok mintegy 220 kötetben. Az időszaki kiadványok közül érdemes kiemelni A Magyarországot illető Országos Törvény- és Kormánylap című kiadvány köteteit 1850-1859-ig, Az ausztriai birodalmat illető birodalmi törvény és kormánylap köteteit, valamint több német nyelvű lapot az 1850-es évekből 60-65 kötetben. Egyházi schematizmusok gyakran több példányban szerepeltek a leltárkönyvben. Emellett Tiszti cím és névtár, helység62
