Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
ARADI ILONA Míg az 1830^40-es években összesen 4 terem, addig az 1870-es években már 9 terem alkotta a levéltárat. Az állomány nagysága az 1840-es évek végére körülbelül 500-700 kötetre becsülhető, az 1885-ös felmérés idején már 3002 kötet. Mindkét időszakban a levéltáros gondozta a könyvtárat, és a vármegyei és levéltári könyvtár továbbra sem különült el. A statisztikai hivatal felmérése idején Székely József4’' töltötte be a főlevél tárnoki tisztséget, 1877. június 29-töl. Remek jellemképet rajzolt róla Rexa Dezső, későbbi utóda.4’ Könyvtárunkban megtalálható négy kötetben az 1751-ben kiadott Coipus Juris, amelynek előzékén az alábbi szöveg olvasható: ,,A megye levéltára számára, saját költségén beköttette Székely József Pest Pilis Solt Kiskun megye főlevéltárnoka 1883. évben. ” Székely József halála után 1896. január 27-én a főispán Köszeghi Sándort nevezte ki a megye főlevéltárnokává.”11 A könyvtár a 20. század elején Az ezredforduló időszakában a levéltár élére kerülő Köszeghi Sándor több mint húsz éven keresztül vezette intézményünket. Kiemelkedő képességű, tudós levéltáros volt. Ennek ellenére tevékenységét Böőr László A Pest Megyei Levéltár két évszázada című tanulmányában ellentmondásosnak ítélte meg a levéltár szempontjából. Köszeghi nemességkutatásai révén széleskörű történelmi forrásismerettel rendelkezett, tudományos kutatómunkája pedig a vármegye határain túl is elismert volt. Ugyanakkor e munka mellett minden levéltárral kapcsolatos egyéb tevékenységet elhanyagolt. így a levéltár belső rendje talán ezekben az években volt a legrosszabb.'1 Köszeghi fölevéltárnokként kezelte, felügyelte a továbbra sem elkülönülő vármegyeilevéltári könyvtárat. Elsőként az ő tevékenységének időszakából maradt fenn a könyvtárra vonatkozó jelentősebb mennyiségű iratanyag. A 19. század elejének könyvtártörténeti kutatását megnehezítette a forráshiány. Kevés dokumentum és statisztikai adat állt rendelkezésünkre a könyvtárról, annak működéséről. A századforduló idejére kibocsátottak számos olyan jogszabályt és szabályrendeletet, amelyek keretet adtak a könyvtár működésének. Ezek közül né- hánnyal kicsit részletesebben foglalkozunk. * 49 * 51 4* Székely József (1825 1895) 1847-ben szerzett ügyvédi oklevelet. Az 1847 1848-as pozsonyi országgyűlésen az ifjúság egyik vezetője volt. Petőfi barátja, részt vett a szabadságharcban. A bukás után a Pesti Napló, majd 1855-től a bécsi Magyar Sajtó munkatársa volt. Idős korában Pest megye levéltámoka lett, ekkor készítette Kossuth fogsága és Pest megye rémiéi című munkáját. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. kötet. MKKE, Budapest, 1981.591 593. o. 49 Rexa Dezső (gyűjtötte, írta): A kisbírótól a vicispánig és vissza. [Budapest], [1936.] 68 79. o. Érdekes megemlíteni Székely Józseffel kapcsolatban egy gasztronómiai adalékot. Rexa Dezső anekdotája szerint Székely József nevéhez fűződik a Székely-káposzta „feltalálása”. Köszeghi Sándor (1859 1919) iskoláinak befejezése után először tanulmányi felügyelő, majd jog- és történelemtanár volt Veszprémben. 1891-töl az Országos Levéltárban kezelő, majd 1894-ben fogalmazói vizsgát telt. Székely József halála után kerül Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárába. Itt készítette el fő müvét Nemes családok Pest vármegyében címmel 1899-ben. Böőr, 127. o. 51 Böőr, 82. o. 59
