Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KÖNYVTARÁNAK TÖRTÉNETE... a kialakuló Budapest az ország gazdasági, politikai és kulturális központjává vált. Új hivatalok és intézmények születtek. Az önálló magyar államapparátus szerveinek megteremtésével került sor a statisztikai hivatal létrehozására. 1867. május 25-én a király Keleti Károlyt nevezte ki a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium keretein belül létrehozott statisztikai osztály élére. Ebből fejlődött ki 1871-ben az Országos Statisztikai Hivatal. A frissen megalakult intézmény alig 15 évvel létrehozása után közreadta Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben című kiadványt, amely az ország könyvtárairól készült első komolyabb felmérés eredményeit tartalmazta. Keleti Károly már 1874-ben javaslatot tett könyvtár-statisztikai adatfelvételre. A munkát az indokolta, hogy a külföldön megjelent müvek Magyarországot lebecsülték, vagy adatismertetésük hiányos volt nagyobb könyvtárainkról.19 A felmérés előmunkálatait 1884. december 1-jén indította meg az Országos Statisztikai Hivatal. Tisztázta a könyvtár fogalmát. A magánkönyvtárak felvételénél alsó határul 1000 kötetet, közkönyvtáraknál 500 kötet szabott meg. Az adatok felvételéhez kérdőívet használtak. 5650 kérdőívet küldtek szét az iskolák, egyházi hatóságok, testületek, tudományos társaságok, törvényhatóságok, magánszemélyek részére. A törvényhatóságok közül elsőként említve Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye is ..különös buzgalmat fejtett ki" a kérdőívek szétküldésében. 1885 októberéig 2314 kérdőív érkezett vissza értékelhető válasszal a Statisztikai Hivatalhoz, majd sürgetés után újabb 900. Elsősorban a magánkönyvtárak tulajdonosai nem reagáltak a megkeresésre.40 Összesen 1357 közkönyvtárat és 913 magánkönyvtárat írtak össze átlag 4054 db könyvvel. (A közkönyvtárak köteteinek száma 5 160 729, a magánkönyvtárak állománya 2 167 469 kötet volt.)41 * A felmérés végső eredménye szerint Magyarország könyvtárak és könyvek szempontjából, ha nem is a leggazdagabb, de mindenesetre a gazdagabb országok közé tallózott.4" Ebben a felmérésben szerepelt Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye könyvtára, a II. fejezetben, Magyarország közkönyvtárain belül a hatósági könyvtárak között. A felmérés alapján 76 könyvtár 178 660 könyvvel alkotta a hatósági könyvtárakat. Ez a könyvtárcsoport a többiekkel összehasonlítva kezdetleges szinten állt. Az elemzés szerint ennek oka az, hogy a megyei tisztviselők a gyakorlatból tanulták meg a közigazgatás java részét, összes tudományuk egyetlen könyvben, a Coipus Jurisban volt összefoglalva. Csak a kiegyezés után változott meg gyökeresen a helyzet, ettől az időponttól kezdve született sok törvény, vált fontossá az adminisztráció és a szakismeret. A megyei levéltárakkal kapcsolatban az elemzés megállapította, hogy még ezekben az intézményekben sem található meg összes régebbi saját nyomtatványuk. A hivatalos kiadványokból jelentős könyvtárat állíthatnának össze: a megyei szabályrendeletek, schematizmusok, alispáni jelentések, iskolai értesítők stb., évente megköGyörgy Aladár (szerk.): Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Első rész. Athenaeum, Budapest, 1886. 3. o. 411 György, 6-7. o. 41 György, 9. o. 4" György, 13. o. 56
