Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KÖNYVTARÁNAK TÖRTÉNETE... A reformkorban fejlődésnek induló kultúránk erősítette a nemzeti öntudatot. Egyre több olyan alkotás jelent meg, amely felelevenítette a magyarok régi dicsőségét s ezt a jelen számára követendő példaként kívánta ábrázolni. E munkák közé tartozott Báshty József Magyarok Emléke című műve is.26 A szerző a közgyűlési irat szerint „ Magyarok emléke cimii munkájának egy részét minden hazafi buzgósátggal örök emlékezetül ezen nemes megye könyvtára részére díj nélkül nyújtja A reformkor évei jelentős fellendülést hoztak a gazdasági életben is. Nőtt az iparosok száma, fellendült az árutermelés, kiszélesedett a belső piac, fejlődött a közlekedés. Megindult a gőzhajózás, megkezdték az Al-Duna és a Tisza szabályozását, 1846-ban megnyílt az első vasútvonal Pest és Vác között. E korszak egyik jelentős vízépítő mérnöke volt Beszédes József (1787- 1852), a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője.27 * 29 Munkái közül Kolozsvártól Grétzig hajózható országos nag\> csatorna tervének és a földszín s folyóvízág}’ ótalmi elvének rövid előadása című kötet szerepel állományunkban.2S A törvénytárak alapvető fontossággal bírtak a vármegyei munka során, beszerzésük fontos volt. A közgyűlési jegyzőkönyvek 1839. évi kötetében a következő bejegyzés szerepel: „Főjegyző Nváty Pál hemutatta ez alkalommal meg hizatása következésében a megye rendel használatéira [...] megszerzett törvénykönyveket Eggenberger József nyugtatvánvával együtt. " A Corpus Juris 1822. évi kiadását szerezte meg két kötetben, amelyek a könyvtárban a 128. számot kapták. A kötetekben ..Szereztetett a tekintetes nemes pestvármegyei rendek számára 1839. évi február 25-én " bejegyzés található. Szintén személyéhez kapcsolható Javadat Pest megye közigazgatási rendszere iránt című kiadvány, amely Pesten 1840-ben jelent meg, és szerkesztője Nyáry Pál volt. A bevezetésben az alulírottak az [1836.] évi 5644. szám végzésére hivatkoznak. Eszerint feladatuk volt, hogy „a megyei tisztviselők számára hivatalos foglalatosságaikban útmutatóid szolgálandó szabályokat dolgoználak ki- írják. A ,, Javallat... ”e munka eredménye, és XI. cikkelyében a levéltárnokról, annak kötelességeiről dolgoztak ki javaslatot. '1 Ez a javaslat részletesen leírja a levéltámok teendőit, a levéltárban követett rendet, amely tulajdonképpen megerősíti az eddig folytatott gyakorlatot. Sajnos, az elvégzendő feladatok között nem találtunk utalást a könyvtári munkára. Feltehetően azért nem, mivel ez a tevékenység csak alárendelt lehetett a többi kötelesség mellett. Utolsóként egy másik közigazgatási munkát szeretnénk kiemelni 1848 előtti állományunkból. Friebeisz István esküdt Népjegyzői hivatal és falusi tanács: Kézi könyv falusi elöljárók számára című munkáját, amely Pesten, 1845-ben jelent meg. '2 A könyvben az alábbi beírás szerepel: Pest megye levéltárának a szerző. 26 .. Nag\ on érdekes és nagyon terhes ez a pálya mellyel én magam eleibe kitűztem ez a hon dicsőítésére s nagy hasznára vagyon. Ez tükör, példa és felbuzditás marad minden jó érzésű előtt, a nagy jeles férfiak hív emlékezetbe, s tiszteletbe való tartása és dicső tetteik követésére nézve. " PML IV. 3-c. 4548/1836. 27 Kenyeres Ágnes (föszerk): Magyar életrajzi lexikon I. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 203. o. 2I< PML IV. 3-a. 5087/1839. 29 PML IV. 3-a. 1135/1839. Nyáry Pál (szerk.): Javallat Pest megye közigazgatási rendszere iránt. Pest, 1840. 3. o. 11 Nyáry, 54-60. o. 12 PML IV. 3-a. 3842/1845. 54
