Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
SCHRAMEK LÁSZLÓ PETER részét fizetniük kellett.1'1 Sőt ezekben az években a földesúri házakban élők adómentessége is megszűnt, amennyiben saját vagyonnal rendelkeztek.1E szórványos adatok alapján úgy tűnik, hogy a megyék a növekvő anyagi terhek hatására igyekeztek a taksafizetés alól korábban mentesített rétegeket is bevonni az adófizetésbe, adott esetben a földesúri érdekek rovására is. A közgyűlés a taksa fizetésére kötelezettek adóját vagy a falusi bíró esküje alapján határozta meg,15’ vagy - az 1690-es években már inkább ez volt a jellemző - a megyei tisztviselők döntése alapján vetette ki.151 * * 154 Az országgyűlési határozatok tehát komoly szabadságot biztosítottak a megyéknek a taksálás végrehajtására. Pest megyében a molnárok és iparosok adóztatásának alapja műhelyük értéke lehetett.1' A frissen címereslevelet szerzett nemesek taksáját a közgyűlés állapította meg.156 Ezt alkalmasint az alispánból, a szolgabírákból, a jegyzőből és más választott személyekből álló bizottság felülvizsgálta.157 * * Pest megye az 1647 utáni portaszám- csökkenés miatt a kieső bevételt a taksálás rendszeresebbé tételével, és adott esetben többszörösre emelésével próbálta meg pótolni.1" Más megyékhez hasonlóan itt is szélesíteni akarták a taksa fizetésére kötelezett csoportok körét, többek között a kunokkal,1'9 bár ettől a nádor eltiltotta a közgyűlést.160 Pest megye a dicális adórendszer 1699 eleji bevezetése alkalmával a sör- és pálinkafőzdék, vízi malmok után fizetendő adókat egy rendszerbe próbálta foglalni a parasztságra kivetett terhekkel. Erre utal, hogy a falusi iparból származó jövedelmek után járó adót a dicális összeírás egy-egy rovataként sorolták fel.161 A nemeseknek a vármegyei házi pénztárba az 1486. évi LX1V. te. szerint birtokaik után adót, a fentebb említett csoportokhoz hasonlóan, taksát kellett fizetniük. Úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt a törvényt a 17. század első évtizedeiben még alkalmazták.16^ Az évszázad végén azonban a legtöbb törvényhatóság, így Sopron megye birtokosai sem fizették már ezt az adót, hanem azt a birtokkal nem rendelkező nemesekre hárították.163 Ezért döntő jelentőségű volt, hogy a nemesi közgyűlések miként határozták meg a birtokosok körét. Egyes helyeken egy teljes igával rendelkező jobbágy vagy két zsellérház birtoklása elegendő volt e rétegbe történő soroláshoz,164 másutt legalább 4 jobbágytelek, 8 féltelek vagy 16 negyed telek, esetleg zsellérház birtoklása 151 Corpus statutorum 11/1. Sáros megye. 1683. 292 293. o. Uo. Abaúj megye. 1693. 322. o. Corpus statutorum 11 1. 1693. 322. o. Uo. Abaúj megye. 1697. VII. 333. o.. Corpus statutorum IV/I Pozsony megye. 1697. 555. o. Corpus statutorum 11/1. Szepes megye. 1642. 185. o. i5J Corpus statutorum 11/1. Abaúj megye. 1697. II. 332.0. 155 Szabály, 1981.224. o. I5<’ Borosy, 1984. 1059. regeszta. et passim. "7 Borosy, 1984. 1177. regeszta. Szabály, 1995. 10. o. 1Borosy, 1984. 1300. regeszta. m> Borosy, 1985. 2121. regeszta. 11,1 Ul. a III. számú melléklet. I"2 Coipus statutorum IV/1, Trenesén megye. 1615. 143. o. IM Coipus statutorum V/l. Sopron megye. 1694. 226. o. IM Coipus statutorum 11/1. Torna megye. 1696. 324. o. 33
