Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
SCI 1RAMEK I.ASZLO PETER dó adó bevezetését javasolták. Az Eirichtungswerk szerkesztői a közteher összegét nagynak, de nem méltánytalannak tartották. A szerkesztőbizottság egy 32 holddal rendelkező jobbágytelek értékét 160 Ft-ban határozta meg, így a behajtandó 9 Ft a telek értékének 6%-át tette ki, ami megegyezett a korban szokásos törvényes kamatszinttel. Adómentességben csupán a plébánosok és az iskolamesterek részesültek volna. Az Einrichtungswerk támogatta a nemesi adómentesség felszámolását is. A javaslat szerint az adókivetés és behajtás az örökös tartományok mintájára8* *1 továbbra is a megyék és városok feladatát képezte volna.85 Eszerint a törvényhatóságok visszakapták volna korábbi, a 17. században megszerzett hatáskörüket.86 Fra Angelo Gabrielis tervezete részletesen foglalkozik a magyar közigazgatás átalakításával.8' Minthogy a tervezet készítője a 17. századi kormányzati rendszer teljes felszámolását tűzte ki céljául, ezért az adóügy szabályozásában is számos szokatlan megoldást kínált. Eszerint az ország új, a korábbiaknál lényegesen alaposabb összeírása után kialakított állandó adó bevezetésére tett javaslatot. O adóalapnak már nem csupán a földet tekintette, hanem minden jövedelmet, mint például a szőlőművelést és erdőgazdálkodást. Az ország összeírását hat kerületi kormányzat hajtatta volna végre a megyei elöljárókkal. E reformok a gyűlölt repartició eltörlését eredményezték volna.88 Feltehetően Fra Angelo Gabrielis tervezetével egyidejűleg, de attól teljesen függetlenül született meg Patachich Boldizsár kancelláriai tanácsos berendezkedési terve. O Esterházy Pálhoz és Kollonich Lipóthoz hasonlóan egy központi kormányhatóság, guhernium vagy helytartótanács feladatává tette volna az adókivetés megszervezését.89 A szatmári béke után III. Károly kormányzata lehetőség szerint a magyar alkotmányos keretek figyelembevételével hajttatta végre reformjait. Ezért az ország kormányzati rendszerének átalakítását célzó tervezetet az 1715. évi országgyűlés által kirendelt bizottság, a systematica commissio dolgozta ki.90 A munka gyors befejezéséhez az ország- gyűlési munkacsoport tagjai tanulmányozni akarták az Einrichtungswerkei, de tudomásunk szerint nem jutottak hozzá a kézirathoz.91 Az adóztatásra vonatkozó albizottság munkáját 1722 májusában Károlyi Sándor vezette. “ E munkacsoport kétévnyi adómenM A Habsburg Monarchia nyugati felében a tartományra eső hadiadót a tartományi gyűlés osztotta fel a területén elhelyezkedő városok és uradalmak között. Winkelbauer, Thomas: Österreichische Geschichte 1522 1699. Ständefreiheit und Fürstenmacht Teil I. Ueberreuter, Wien, 2003. 466. o. s' Mayer, 6.3. o. Adókezelésre vonatkozó részleteket az Einrichtimgswerk kivonata is tartalmazza. Uo. XXXII. o. A törvényhatóságok adókezelésben gyakorolt szerepének váltakozását elemzi: Barátit, 697 708. o. * Fra Angelo Gabrielis: II governo deH'Ongaria l'anno 1701. In: Történelmi Tár. 1900. (A továbbiakban Fra Angelo) E tervezet keletkezési körülményeiről keveset lehet tudni. A szerző csupán annyit árai el írása végén, hogy gondolatait a császár kérésére vetette papina: „Tutto ció c rasegnatto alia demenlissima risotuzione Jell' Augustissima Sua Sacra Cesarea Real Maestá Ja Era Angelo Gábriellé Ja Stizza Je Min. öv. Rifdi Santo Francesco" 263. o. XK Fia Angelo, 232 239. o. m Kónyi Mária: Az 1715 22. évi rendszeres bizottság javaslatai (Systema politico-oeconomico-militare). In: Angyal Dávid (szak.): A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. II. évfolyam. Budapest. 1932. 142. o. CJH CD. 1715. évi LIX. te. 11 Kónyi, 157. o. *’ Kónyi, 162. o. 23
