Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
8. Halász Csilla: Kultúrversenyek a Rákosi-rendszer idején
HALASZ CSILLA tavaszi-nyári mezőgazdasági munkák és a begyűjtés minél hatékonyabb elvégzésének propagálása volt. E két fő cél eléréséhez a ceglédi kultúrház öt pontban határozta meg a teendőket: 1. a kultúrházak összes aktívái részére meg kell szervezni az „alkotmány köröket", amelyek keretében a közelgő választásokra készítik fel az embereket, 2. minél több agitációs brigádot kell szervezni, s ezeknek minél több helyen kell fellépniük, 3. a szemléltető agitációt (faliújság, röplapok, diák stb.) minél szélesebb körben kell felhasználni, 4. kiállítások, előadások szervezése, 5. a járási kultúrházak segítsék a községi kultúrotthonok munkáját. A kiírt feladatok minden pontjához kapcsolódóan a Kossuth Kultúrház leírta saját vállalásait is, például előirányozta, hogy 200 aktívát képeznek ki az alkotmány körökben a választási agitáció segítésére.11 12 A ceglédi kultúrház felhívását a Népművelési Hírűdé)'' is megjelentette, de kevés járási kultúrház csatlakozott a versenyhez.13 Az akkoriban működő Pest megyei járási kultúrházak közül a maradék három (a váci, a monori és a törökbálinti) benevezett ugyan a versenyre, de nem teljesítettek jól. A megyei jelentés szerint mindegyik helyen hiányzott a versenyszellem, és segítették ugyan a nyári mezőgazdasági munkákat, de az agitációs tevékenység nagyon gyengén sikerült. A feladatok megvalósítása tehát messze elmaradt az elvárttól Pest megyében, még a ceglédi kultúrház is csak 90%-ban tudta teljesíteni a saját maga által kiírt feladatokat.14 Ugyanakkor Cegléden mégis kiemelkedő munkáról számoltak be. Eszerint a Véilasztás régen és most című rendezvények sikeresek voltak, az agrotechnikai, növényvédelmi, állatbetegségek elleni védekezésekről szólókat is sokan hallgatták végig, sőt néhány előadást kultúrműsorral is kísérték. A szemléltető agitációs munka pedig kifejezetten sokrétűre és színesre sikeredett.15 A kultúragitációs brigádok is rendszeresen működtek tavasszal és nyáron, több helyen is köszöntötték a jól teljesítőket és elmarasztalták a lemaradókat. Rigmusbrigádok szerepeltek a termelőszövetkezetekben (tsz); a rigmusok azokról szóltak, akik ki akartak lépni a tsz-böl, de a rigmus meghallgatása után meggondolták magukat. A járási kultúrház dolgozói patronálták az üzemi és állami gazdaságok, valamint általános iskolák tánc- és színjátszó csoportjait. Két könyvankétot is tartottak, 1900 hallgatóval, egyszer Háy Gyula író, egy másik alkalommal pedig Méray Tibor újságíró volt az előadó.16 11 Magyar Országos Levéltár (MOL) XIX. l-3a. Népművelési Minisztérium iratai. Általános iratok. (1949 1956)8791-45-21/1953. 12 A Népművelési Minisztérium Népművészeti Főosztálya kiadványa, megjelent: 1949-1953 között. 11 A beérkezett jelentésekben (11 megye) többen jelezték, hogy ugyan nem neveztek be a versenybe, de a második és harmadik negyedévi jelentésüket a verseny pontjai szerint állították össze. 14 MOL XIX. l-3a. 8791-12-122/1953. " Készítettek például egy 20 diából álló diafilmet, ami egy rajzsorozat volt a ..tavaszi munkák helyes és időre való befejezéséről". Tablót állítottak össze a Megyénk fejlődése az .5 éves terv tükrében című kiállításra. A népbolt kirakataiban az új konnányprogram adózási kedvezményeit hirdették. Választási kiállítás volt a kultúrházban, 10 ezer papírzacskót nyomtattak választási feliratokkal. Az aratás ideje alatt Kint jártunk a Vörös Csillag Tsz-ben címmel készítettek tablót, ezt a ceglédi lőtéren állították ki. A járási rigmusokat is kinyomtatták 5 ezer példányban, és ezt terjesztették. A képzőművészeti kör a cséplés ideje alatt 38 dolgozóról készített rajzot és ezzel megajándékozta őket. Elindították a Ceglédi tüskék című faliújságot, „mely közérdekű dolgok fonákságait ostorozza". A kérdezz-felelek estéket is plakátokkal, röplapokkal propagálták. MOL XIX. I-3a. 8791-19-121/1953. Ift MOL XIX. l-3a. 8791-19-121/1953. 207
