Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
8. Halász Csilla: Kultúrversenyek a Rákosi-rendszer idején
Halász Csilla KULTÍIRVERSENYEK A RÁKOSI-RENDSZER IDEJÉN Bevezetés Az 1950-es években a politikai vezetés fontos propaganda-eszközt látott a különböző kultúrversenyekben; a művelődés és a szórakoztatás mellett a fokozottabb munkavégzés, a minél nagyobb termelési eredmény elérésére való törekvés volt a feladata e rendezvényeknek. Eszerint a megmérettetések egyrészt jobb teljesítményre sarkallták az embereket, másrészt a csoportok tagjai között erősebb kohézió jött létre, ami még inkább növelhette a tagok egyéni teljesítményét, így az egész társaságét is.1 A kultúrver- senyek mellett a Rákosi-diktatúra éveire leginkább az úgynevezett munkaversenyek voltak a jellemzőek, amelyek keretében a munkások túlórákat vállaltak, karbantartották gépeiket, felhasználták a gyártási hulladékokat és egyre többször és egyre nagyobb mértékben emelték a teljesített normákat.2 * A mozgalom mellett sztahanovista2 iskolákat is szerveztek, ahol lehetőség nyílt a kiugró teljesítmények „fogásainak” elsajátítására.4 5 A művelődés területén szervezett versenyeknek az ötvenes években fontos szerepük volt a Révai József által meghirdetett kultúrforradalonr kiteljesítésében, azaz a versenyek elsődleges feladata - a kultúra más eszközei mellett - a politikai propaganda erősítése volt. A kultúrversenyeket helyi szinten főként a kul túrforradalom legfontosabb intézményeként megjelenő kultúrotthonok káderei szervezték meg, akik ezzel is igyekeztek a kultúrotthonokra testált feladatokat teljesíteni.1’ 1 A versenyek folyamán általában nemcsak maguk a résztvevők között jött létre nagyobb összetartás, hanem legtöbb esetben a közvetlen környezet is összekovácsolódott. A korabeli fonások tanúsága szerint a kultúrver- senyek folyamán például a falusiak számos esetben a máshol fellépő falubeli csoportjukat is elkísérték. ’ Romsics Ignác: Magyarország története a 20. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 349. o. ' Sztálin megfogalmazás szerint „a sztahanovista mozgalom a munkások és munkásnak olyan mozgalma, mely céljául a jelenleg érvényben levét technikai normák kiküszöbölését, az üzemek tervezett teljesítőképességének emelését, a fennálló termelési tervek és mérlegek megváltozását tűzte ki". Lenin Sztálin: A szocialista munkáról és munkaversenyröl. Szikra Kiadó, Budapest, 1949. 139. o. 4 Botos János Gyannati György Korom Mihály Zinner Tibor: Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között 1945-1956. Minerva Kiadó, Budapest, 1988. 258. o. 5 A Révai által meghirdetett kultúrforradalom célul tűzte ki a műveltség általános emelése mellett az új „szocialista erkölcs" teijesztését is. Ennek alátámasztására a művelődés minden eszközét, az. iskola, a művészet és a tömegek kulturális mozgalmának minden fonnáját felhasználták. De ennél is fontosabb volt, hogy a kultúrforradalom feladatai nem öncélúak, ..hanem alá vannak rendelve gazdasági és politikai fő feladatainknak ". Révai József: Kulturális forradalmunk kérdései. Szikra Kiadó, Budapest, 1952. 6. o. Az egyik legfontosabb feladat a békéért folyó küzdelem volt. Emellett az. ötéves tervet is népszerűsíteni kellett, ennek keretében a konkrét helyi feladatok megoldását propagálták, fejlesztették a tennelési propagandát. A kultúrotthonoknak továbbá mélyíteniük kellett az állampolgári kötelességtudatot, illetve meg kellett szervezniük az élenjárók tapasztalatcseréjét. Harmadik pontként volt felsorolva a falu szocialista fejlesztésének segítése, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítése. A kultúrotthonoknak ugyanakkor meg kellett ismertetni az emberekkel a szovjet nép addig elért eredményeit, valamint fokozni a természettudományos ismeretek terjesztését is. A falusi és városi kultúrotthonigazgatók országos értekezletének határozata. 1951. október. In: Vészi János (sajtó alá rendezte): A kultúrotthonok igazgatóinak országos értekezletei. Müveit Nép Kiadó, Budapest, 1952. 8. o. 205
