Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
AZ ÁLLAMPÁRTI SAJTOS! RUKTURA KIÉPÍTÉSÉ PEST MEGYEBEN A központi és a vidéki sajtó kapcsolata A központi és a megyei pártlapok között politikai különbség természetesen egyáltalán nem volt, hiszen a vidéki sajtóorgánumok feladata abban állt, hogy a párt országos politikáját helyi kérdéseken keresztül mutassák be. Ezt kezdetben úgy próbálták biztosítani, hogy 1947-től ún. Tájékoztatói adtak ki a vidéki szerkesztőségek részére, amelyben a követendő irányelvek mellett azok munkáját is értékelték.94 Pest megyét érintően mindenképp érdemes megemlíteni, hogy az itteni lapok számára külön Tájékoztatót bocsátottak ki.95 Miután a megyebizottságok ellenőrző és irányító szerepe megszilárdult a szerkesztőségek felett, a Tájékoztatói megszüntették.96 A korszakban a politikai egyhangúsítás egyik alappillérévé az a jól bevált koreográfia vált, miszerint egy-egy téma - például munkás-paraszt szövetség, ellenség elleni harc stb. - kampányindítójaként a Szabad Népben jelent meg egy elvi cikk, s ennek alapján foglalt állást a többi szerkesztőség. Ezen túlmenően a Magyar Távirati Irodától (MTI) érkező szövegeket sokszor azzal a szerkesztőség figyelmébe ajánlott megjegyzéssel látták el, miszerint a hír, változtatás nélkül kerüljön az újságba.97 Egy-egy új munkaverseny-mozgalom beindítása - akárcsak az első országos munkaversenyé szintén mindig a Szabad Nép hasábjain történt. Egy dolgozó írt a pártlapba egy levelet, amelyben versenyre hívta ki egy aktuális cél érdekében az ország összes munkását.98 A megyei lapokban egyaránt megjelentek az országos versenyhez történő csatlakozásról, vagy adott esetben egy megyei verseny indításáról szóló cikkek, felhívások. így például 1950-ben a Tótkomlós község által meghirdetett országos versenyfelhíváshoz való csatlakozásokról a megyei lapok is beszámoltak, de helyi kezdeményezésekről szóló tudósításokkal szintén találkozhatunk, amikor a Pest Meg\>ei Népújságon keresztül egy-egy járás, község, tsz, állami gazdaság tette közzé versenyfelhívását.99 A központi és a vidéki sajtó viszonya nemcsak a felülről jövő utasítások betartásában állt, hanem azt egyfajta kölcsönös egymásrautaltság is jellemezte. Míg a Szabad Nép elvi cikkeivel „segítette” a megyei lapokat, addig azok szerkesztőségeinek a helyi eseményekről kellett tájékoztatást adni.160 Ezt felhasználták egyrészt a Szabad Nép Hazáink egv napja című rovatában, amelynek írásai az ország helyzetét mutatták be, pontosabban azt a kívánatos, idealizált állapotot, amely a pártvezetés által kialakított elvárásoknak mindenben a legmesszebbmenőkig megfelelt. Ezek az összeállítások két altípusra oszthatók. Egyik formájuk mintegy keresztmetszetet adva egy-egy napról, óráról órára követve tájékoztatott a tipi1,4 MOL M-KS 276. f. 110. cs. 7. ő. e. Jelentés a vidéki sajtóról, d.n. A Tájékoztató azonban nem lehetett hosszú életű, mivel meglétére csak az 1948- 1949-ben keletkezett iratokban van utalás. 4 MÓL M-KS 276. f. 110. cs. 7. ö. e. Jelentés a napilapok országos értekezletéről, d.n. MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 213. ö. e. Javaslat a vidéki pártsajtó tájékoztatásának átalakítására vonatkozóan. d. n. 97 A magyar sajtó története. 205. o. 99 Horváth Sándor Majtényi György Tóth Eszter Zsófia: Elmunkások és sztahanovisták. Munkaverseny a Szovjetunióban és Magyarországon. História. 1998/8. szám. 32. o. 99 Pest Megyei Népújság. 1950. április 9. MÓL M-KS 276. fi 89. cs. 193. ő. e. Levél a megyei agitprop titkároknak a szerkesztőségek anyagszolgáltatásával kapcsolatban. 1952. június 20. 198
