Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
AZ ÁLLAMPÁRTI SAJTÓSTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE PEST MEGYÉBEN ben a propagandista felelt a sajtómunkáért, de mellette működött még egy sajtófelelős is. Az agitációval, kultúrával, illetve a sajtóval kapcsolatos feladatok a propaganda- munka egy-egy reszortjának51 voltak tekintendők. A sajtónak tulajdonított szerep fontosságát mutatja, hogy egy adott alapszervezeten belül az agitációs felelős után a második legjobb propagandamunkást kellett sajtófelelősnek beállítani. Az ö feladatuk volt a Szabad Nép kiadóhivatalával és szerkesztőségével való állandó kapcsolattartás, emellett gondoskodniuk kellett arról, hogy a helyi pártmunkások, agitátorok és népnevelők egyéb párttevékenységüket kössék össze a sajtómunkával, elsősorban az előfizető-gyűjtés terén. A kisebb településeken a személyi feltételek általában nem tették lehetővé, hogy a propagandista és a sajtófelelősi teendőket különválasszák, így általában ugyanaz az ember látta el mindkét feladatot.52 A sajtófelelősi hálózat működésének hatékonyságát jól példázza a Pest Megyei Népújságnak egy 1950 januárjában megjelent cikke, amely arról árulkodik, hogy nagyon sok helyen egyáltalán nem is volt sajtófelelős, vagy ha igen, akkor az általa végzett munka nem hozott különösebb eredményeket.53 A sajtófelelösök mellett meg kell említeni a népnevelők, aktívák szerepét, akikkel szemben fontos elvárás volt az előfizetés-gyűjtésben való közreműködésen kívül az is, hogy a lapokat a politikai felvilágosító munkájukhoz mintegy segédeszközként hasznosítsák, mivel a korban a sajtót a lenini meghatározás szerint elsősorban ,, kollektív agitátornak " kellett tekinteni.54 A megyebizottságokat55 érintően a pártvezetés súlyos kritikaként fogalmazta meg, hogy azok az MDP KV Sajtó Osztály fennállásáig a helyi lapok politikai irányításának és ellenőrzésének kérdésével, valamint a káderek kiválasztásával, illetve képzésével nem foglalkoztak. Ebben látták legfőbb gátját annak, hogy 1949 nyarára a vidéki sajtóorgánumok még mindig nem váltak egy-egy megye „politikájának szócsövévé, a megyebizottságok munkájának komoly támaszéivá Éppen ezért a vidéki sajtó átszervezésének harmadik lépésében döntő mozzanatnak bizonyult, hogy a Szervező Bizottság határozatilag mondta ki, a helyi lapok politikai irányításáért, ellenőrzéséért, az újságíró-káderek kijelöléséért és neveléséért, továbbá a sajtótermékek példányszámának alakulásáért a megyebizottságok a felelősek.56 Egy, a megyei pártlapokkal foglalkozó dokumentumban megfogalmazottak szerint, az egy évvel későbbi, 1950 júniusára kialakult helyzetet értékelve azonban már megállapították, hogy a párt befolyásának növekedésével párhuzamosan annak hatása a vidéki pártsajtó „emelkedő színvonaléiban'’ is érezteti hatását, vagyis „a M Szó szerinti jelentése hatáskör. Megyei szinten egy adott osztályon belül az egyes részfeladatok minősültek reszortnak, míg alsóbb szinten, ahol nem szerveztek osztályokat, ott az egyes munkaterületeket nevezték így, például: oktatási, termelési és szövetkezeti, gazdasági stb. reszort. 5? MOL M-KS 276. f. I 10. cs. 4. ő. e. Az alapszervezeti és megyei sajtófelelősök munkájára vonatkozó javaslat. 1948. december " Javítsuk meg a sajtó és a propagandaanyag kiadványaink terjesztési munkáját. Pest Megyei Népújság. 1950. január 22. 54 A magyar sajtó története. 206. o. Ld. még: PML XXXV. 1. 2/177. ő. e. A Pest Megyei Népújság Kiadó- hivatalának munkaterve. 1950. november 15. 51 A megyei pártbizottságok nem hivatalos, általában a testületek saját magukra használt megnevezése. 56 MÓL M-KS 276. f. 55. cs. 80. ő. e. 1949. július 15. 190
