Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
AZ ÁLLAMPÁRTI SAJTOSTRUKTURA KIÉPÍTÉSÉ PEST MEGYEBEN A koalíciós évek sajtójától a pártsajtó uralmáig Az országos sajtóorgánumok Míg 1944-1945 fordulóján a keleti országrészben már kezdett megindulni az élet, s ezzel együtt megjelentek az első lapok, addig Budapest utcáin röplapokon kívül nem igazán lehetett más sajtótermékkel találkozni. A fővárosban 1945. január 19-én indult a Szabadság című napilap, amely elvileg koalíciós szerkesztéssel működött, valójában azonban kommunista irányítás alatt állt. Csakhamar világossá vált, hogy az orosz megszálló katonaság befolyása, ellenőrzése a sajtószabadságot sem hagyja érintetlenül, bár azt a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi 1. te. az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai közé sorolta. Ezt később az Alkotmányban is megerősítették.’ 1945-ben csak pártok, minisztériumok vagy különféle szervezetek kaphattak lapalapítási engedélyt. 1945 első negyedévében sorra indultak újra a pártok lapjai, így többek között február 18-án a Népszava, március 25-én a Szabad Nép, 27-én a Nemzeti Parasztpárt lapja, a Szabad Szó, három nappal később pedig a kisgazdák Kis Újságja. A Magyar Nemzet kicsit később, május 1 -jén jelent meg először új évfolyamszámozással, mintha teljesen új lap lett volna.* 4 5 * Annak ellenére, hogy az 1945 és 1948 közötti években a Szövetséges Ellenőrző Bizottság bizonyos cenzurális jogokat gyakorolt, egyfajta részlegesen korlátozott sajtószabadság mégis megvalósulhatott. 1948. március 23-ával azonban kezdetét vette az újkori magyar sajtó gleichschaltolása. A szóban forgó napon rendezett sajtóaktíván ugyanis Rákosi Mátyás kijelölte a sajtó jövőbeni általános feladatait, miszerint annak elsődlegesen „a termelés, az építés és a kulturális forradalom eredményeinek" bemutatására kell törekednie. Ennek a szerepnek a betöltésére pedig kizárólag a párt által szorosan kézben tartott sajtó volt hivatott. A Rádiót leszámítva a hírközlésnek más színtere nem is igazán lehetett, hiszen a politikai pártok felszámolásával párhuzamosan sorra szűntek meg azok lapjai is/' A politikai sajtó újjászületését gyorsan követte tehát annak hatalmi úton történő elnémítása és átrendezése, így a sajtótermékek palettáján 1948 után jelentős változások következtek be. Ez Magyarországon, csakúgy, mint a sztálini érdekövezethez tartozó többi országban mindenütt, egyet jelentett a szovjet sajtómodell következetes és könyörtelen bevezetésével.7 A Népszava a szociáldemokrata hagyományokkal való teljes szakítás után a szakszervezetek lapja lett. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) vezetése egyrészt kiszorította a sajtóból az újságnak azon munkatársait, akik ellenezték a pártegyesülést, más' Kókay György Bu/inkay Géza Murányi Gábor: A magyar sajtó története. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Bálint György Újságíró-iskola kiadása, é.n. (A továbbiakban: A magyar sajtó története.) 195. o. 4 A magyar sajtó története. 195 196. o. 5 egyhangúsítás, egyformásítás '' A magyar sajtó története. 203. o. ( A magyar sajtó története. 197. o. Ld. még: Németh Péter (föszerk.): Töredékek a 130 éves Népszava históriájából. Népszava. 2003. http://mek.niif.hu/04000/040l5/040l5.htm#6 [2009. június 30.] (A továbbiakban: Töredékek a 130 éves Népszava históriájából.) 182
