Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez

SCURAM EK LÁSZLÓ PETER

szolgabírájuk kétszer is felszólította őket.45 * Ezért április 2-ára felrendelték Fülekre a korábban hiányzó küldötteket. Ebben az időpontban egy szükebb, az alispánból, a jegyzőből és öt esküdtből álló bizottság vizsgálta felül a települések portaszámát.4h A ránk maradt dokumentum is értékes adatokkal szolgál e folyamatról, ezért példaként az alábbiakban célszerű Sződ és Szilágy (ma Püspökszilágy) vizsgálati jegyzőkönyveit teljes teljedelemben közölni:

,J\f° 1. Possessio Sződ habuit hanctenus portás N° 3 1/2. [Szód községnek eddig 3 !6 portája volt]

Sződ küldötte fel két embereit, s compareáltak [megjelentek] előttünk: 1. Somodi János annorum circiter 50. [körülbelül 50 éves] 2. Némedi Bálint annorum circiter 50. Sub juramento stricto [szigorú eskü alatt] azmint előszámlálták az egész ekés, fél ekés és sellvér embereket, úgv experiáltuk [tapasztaltuk], hogy ez az falu pusztult, úgvannyira, hogy három portéira nem extendáltatik [terjed]. Ez okon írtuk két portéira, három quartára [negyedre] ad portás N° 2 3/4. Defalcédtunk [levontunk] portéjokbul N° 3/4. Supplicátiójok [könyörgésük], mellyel beadtak N° 1. signal taiatt [jelöltetett] és az falu nevével.

N° 4 Possessio Sziléigr habuit portám N° I. [Sziléigv községnek egy portélj a volt.] Szilágy küldött fel két embert: 1. Juhász János annorum circiter 30. 2. Nagy Mihály annorum circiter 26. Sub juramento [eskü alatt] azmint élőnkben adták az falujokbeli egész helyes, fél helyes, sellvér emberek számát, minthogv kitelik az egy porta, mi is abban hagytuk.”47 * *

A felmérés eredményét egy kis könyvecskében foglalták össze, amelyet Mocsáry Ferenc Pest megyei ügyésznek kellett előbb a nádor elé tárnia, majd az ö ajánlásával a Magyar Kamara előtt bemutatnia és az új, csökkentett portaszámot elfogadtatni. amellyel az egész folyamat lezárult.45

Az eljárás számos tanulsággal szolgál. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a küldöttek előbb szigorú esküt tettek, majd emlékezetükből felsorolták az egész és fél ekés jobbágyokat, valamint a zselléreket. A két idézett jegyzőkönyv terminológiája eltért egymásétól, mivel az egyikben az eke, a másikban a telek nagysága szerepel döntő tényezőként. A helyi viszonyok pontos ismeretének hiányában nem szabad a szóhasználati különbségnek nagy jelentőséget tulajdonítani, mert e szakkifejezéseket valószínűleg egymás szinonimájaként használták. Ugyanis az urbáriumok tanúsága szerint - ez volt mind a foldesúr, mind a jobbágy érdeke is - egész jobbágytelket nem bírhatott 1-2 ökörrel rendelkező jobbágy, hiszen nem tudta volna földjét megművelni.41 E kifejezések azonban egyértelműen azt igazolják, hogy a portaszámok megállapítása ekkor a hatályos törvények szerint történtek.

45 Szakály, 1995.91.0.

4,‘ Szakály, 1995.89. o.

47 S/akály, 1995. 83. o. A jegyzőkönyv nem tartalmaz a korabeli Pest megye minden településére vonatkozóan bejegyzést. Elképzelhető, hogy a Pest Megyei Levéltár csupán egy hiányos példányt őriz.

414 PML IV. l-a/l. II 135 136. f. A portaszámok eredményének felküldése a nádorhoz, tehát az 1662. évi XI törvénycikkely elfogadása előtt is szokásban volt.

41 Maksay Ferenc: Urbáriumok. In: Kovacsics, 123. o.

17