Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
Balázs Gábor AZ ERDÉSZETI SZAKIGAZGATÁS PEST MEGYÉBEN 1944-1950 KÖZÖTT Az erdészeti szakigazgatás és szakoktatás kialakulása Magyarországon Az 1848-as polgári forradalom erdészeti szempontból legfontosabb következménye az volt, hogy a jobbágyság megszüntetése nyomán leválasztották a nagybirtokok erdeiből az úrbéres erdőket, és megalakultak az erdőbirtokossági társulatok. Az átalakulás azonban az erdészetben a magyar társadalom és gazdaság szinte valamennyi területéhez hasonlóan a maga teljességében csak az 1867-es kiegyezés után indulhatott meg. Az országgyűlés 1879-ben megalkotta az első polgári erdőtörvényt, amely előírta a gazdálkodást szabályozó erdőgazdasági üzemtervek bevezetését.* 1 * Az erdészeti jog és a szakigazgatás alapjait is ugyanez a törvény rakta le, amely annak idején európai viszonylatban is kiváló eredmény volt. Kiépítette többek között az erdőrendészet hatósági szervezetét, valamint biztosította a védelmi rendeltetésű erdők fenntartását. Ez a törvény még a 20. század első harmadában is meghatározó volte Az erdőtörvény révén tehát kialakult az alsó fokú állami szakigazgatási szervezet is. Ennek értelmében erdőügyekben hatósági jogkört a törvényhatósági köz- igazgatási bizottság gyakorolt, erdőkerületenként pedig megszervezték az állami erdő felügyelő intézményt.3 Annak érdekében, hogy a hazai erdészeti közigazgatás céljait, fejlődésének főbb irányait megértsük, röviden beszélnünk kell az ország természeti adottságairól. Magyarország erdőségei az I. világháború előtt 7,3 millió hektárt, az ország területének 25,8%-át foglalták el. Trianon után az ország erdőterülete mintegy 1,1 millió hektárra szűkült, és így az ország területének már csupán 11,8%-át tette ki. Az 1. világháború előtt erdeink 26%-a tölgy, a további 50%-a pedig bükk és egyéb lonrbfa, míg közel negyede fenyő volt.4 A két világháború közötti korszakot a trianoni béke következményei határozták meg, mert az erdészet még a gazdaság más részterületeinél is nagyobb veszteségeket szenvedett. Az ország erdőterületének 84,1%-át vesztette el, elsősorban a gazdasági és ' Az 1879. évi XXXI. törvény. Forrás: Corpus Juris Hungária. CD-ROM. KJK-KERSZÖV. A millenniumi emlékkiadás alapján. (A továbbiakban: CJH CD) Egyik legfontosabb rendelkezése a jogi személyek birtokában lévő ún. korlátolt forgalmú erdőkre üzemtervi és szakértő kezelési kötelezettséget írt elő. A magánerdők birtokosait ez a törvény még nem kötelezte ilyen szakszerű erdőgazdálkodásra, de elrendelte az ún. feltétlen erdőtalajokon álló (más művelésre pl. szántó, kert stb. nem alkalmas) erdők fenntartását. Ez a rendelkezés a régi Magyarország erdeinek 87%-át érintette. A inagán-erdöbirtokosokat tehát, ha nem feltétlen erdőtalajon álló erdejük volt, semmi sem korlátozta ezek kiirtásában. Kollega Tarsoly István (löszeik ): Magyarország a XX. században. II. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996 2000. 564 565. o. 1 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII, századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1976. 219. o. 4 Kollega, 562. o. 153
