Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
SCHRAMEK LÁSZLÓ PETER E változás hatását egy konkrét törvényhatóság portaszámának vizsgálata mutatja meg legszemléletesebben. Az 1647. évi összeírásból Pest megye'4 sem maradt ki, adózó portáinak száma 245,5-t tett ki.'5 Már az 1650-es évek elején megkezdődött az adóalap lemorzsolódása. Az 1649 és 1654 közötti hat esztendőre a Magyar Kamaránál 363 Ft koronaörzési pénz fizetésére vonatkozó kötelezettséget tartottak nyilván,'6 amelynek alapján megállapítható, hogy e törvényhatóság ekkor a korábbinál valamivel kevesebb, 242 portával rendelkezett. 7 A portaszámok csökkenése a következő évtizedben tovább folytatódott, miként azt az alábbi diagram mutatja.'5 Pest megye portaszámai 1647 és 1695 között 300 * * * * * * * * * * * * 250 1647-ben 1649- 1662-ben 1663-ban 1666-ban 1672-ben 1683-ban 1686-ban 1689-ben 1691-ben 1693-ban 1695-ben 1654 között M Pest megye területi felépítését az 1659. évi LXXVI törvénycikk határozta meg, amely végleg egyesítette Fejér megye Solti székét és a korábbi Pest-Pilis megyét Jelen tanulmányban Pest megye értelemben az e jogszabályban egyesített törvényhatóság szerepel. Az 1647. évi összeírásban már Pest megyénél sorolták fel Fejér megye solti járásához tartozó településeket. így az összeírt terület megegyezett a később egyesített megyéével. Az. összeírás címe ugyanis a következő: „Regeslnm comilatiium Pesliensis, Pilisiensis el Albensis sedis Soll jiixla nóvum conniimeralionem poriamul iivititiitiim anno miüesimo sexingentesimo quadragesimo septimo" Szakály Ferenc (szerk ): PestPilis-Solt megye XVI XVII. századi dika- és dézsmajegyzékei. Pest Megye Monográfia Alapítvány, Budapest, 1995. 74. o. Szakály, 1995. 74-78. o.. Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681 1715). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.421 425. o. A nádori levéltárban található jegyzőkönyvek Pest megye 1647. évi portaszámait mindössze 121-ben határozták meg. A megyei összeírások és adóelszámolások azonban ennél legalább kétszer többet tartottak nyilván. PML IV. 1-a I. II 68. f. Az 1649. évi XCVI. te. szerint minden megyének portái után 50 dénár koronaörzési pénzt kellett adnia a pozsonyi koronaőrök fizetésére. Ezt az adónemet az 1618. évi országgyűlés vezette be. A hódolt megyéknek csak a kivetett összeg felét kellett eljuttatniuk a Kamara pénztárába. A 363 forintnyi kötelezettség éves részlete 60 forint 50 dénár. Ha ezt a számot megszorozzuk néggyel, akkor megkapjuk a vármegye adóköteles portáinak számát. ,K A portaszámok megállapítására több fonás is rendelkezésre áll. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvek az 1660-as évektől részletes háziadó-elszámolásokat tartalmaznak, amelynek részeként feltüntetik a járásokra eső adóköteles porták számát. 1661-böl fennmaradt egy portakiigazítási jegyzőkönyv. A megye összesített és járásonkénti portaszámait az. I. számú melléklet tartalmazza. 15
