Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
Más adatok szerint az ellátmány havi elszámolási értéke még 1695-ben is 3 Ft-ot tett ki. A számadatok közötti akár kétszeres eltérés azzal magyarázható, hogy a beszállások katonák legtöbbször sokkal nagyobb értékű porcióra tartottak igényt, mint amennyi a rendeletek szerint járt volna nekik, illetve a megyék a gabona és hús árát a pátensekben szabályozottól eltérően akár piaci áron is számolhatták. A török elleni felszabadító háború első éveiben a magyar rendek minden adóügyre gyakorolt befolyásukat elvesztették. Az adókezelés korábbi rendje teljesen megváltozott. Az udvar az újszerzeményi területeken1 * *’ a magyar nemesség helyett a Wériéin István vezetésével előbb Érsekújváron, majd 1686-tól Budán működő Kamarai Adminisztrációnak szánt döntő szerepet.’4 Az adóbehajtás a katonai hivatalok kezébe került, ami számos visszaéléshez vezetett. A kamarai és katonai adóztatás rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egyrészt az ország teljesen kimerült, kivérzett a török elleni felszabadító háború során, másrészt a katonaság visszaélései már az udvarban is rossz fényt vetettek a magyarországi helyzet kialakulásáért felelős Főhadbiztosságra. E hivatal vezetője, Antonio Caraffa és az Udvari Kamara elnöke. Kollonich Lipót érsek közötti viszony elmérgesedett, mivel ez utóbbi az általa szerkesztett Einrichtungswerkbcn a katonai adókezelést kritizálta. ’ Kiszámítható adóbevételeket sem a repartició, sem a katonai-kamarai kormányzat nem tudott biztosítani, egyrészt a beves rendi tiltakozás, másrészt a háborús körülmények miatt. Ezért az udvar az 1690-es években egyre inkább rákényszerült a magyar nemességgel történő együttműködésre és egy új rendszer életre hívására. A magyar rendi élet legfontosabb színtere a nemesi megye volt. amelynek hivatalai az adóügy átalakulására jelentős hatást gyakoroltak. Ezért mindenekelőtt e törvényhatóságok 17. század közepi szerepét érdemes tisztázni. ___________________________________________ SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER R . Várkonyi Ágnes: A török háború: Becstől Budáig (1683 1686). In: Pach Zsigmond Pál (löszeik): Magyarország története 1526 1686. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 1609. o. Hornvik János: Kecskemét város története, oklevéltárral III. Kecskemét, 1862.425 426.0. ’’ A bécsi udvar minden török alól felszabadított területet fegyveres hódításnak és újszerzeményi területnek tekintett. ' Mayer, Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzcit. Gesellschaft lür neuere Geschichte Österreichs, Wien und Leipzig. 191 I IS. o. ■ H. Pál ly Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területen. In Emlékkönyv Domanovszky Sándor születésének hatvanadik évfordulójának ünnepére. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1937.484 487.0. Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17 18. század fordulóján. In: Századok. 2006/6. szám, 1441. o. A Budai Kamarai Adminisztráció tevékenységét teljes körűen eddig nem tárták fel. Mayer, 81 83. o. Kollonich Lipót vezetésével egy bizottság tervezetet dolgozott ki Magyarország felszabadulás utáni berendezkedéséről. A tervezet az, Einríchtungswerk des Königreichs Hungani címet viselte. 13
