Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
KOSA R Y DOMOKOS A PEST MEG YEI LE VÉL TA RBA N megvonta.26 Ezt követően a rendőrség sikkasztással és orgazdasággal vádolta meg a felségét, majd a TMB felszólította, hogy az elítélést követő kilenc hónapra kifizetett díjat fizesse vissza. Kosáry felesége jelezte a TMB felé, hogy ö jóhiszeműen vette fel ezt az összeget, ezért kérte, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, mert részletfizetés esetén is csak egészen kis összegeket tudna fizetni, ,,ami a TMB költségvetésében elenyésző összeg, az én havi 1500 forintos fizetésem mellett pedig nag\’ megterhelést jelent".11 Érvei között az is szerepelt, hogy férje a börtönben a tudományos munkásságát folytatja, ezáltal nem vesz részt olyan börtönön belüli belső munkában, amellyel az élelmezésének kiegészítését anyagilag fedezni tudná. A felvett kandidátusi díjat egyébként is teljes egészében a férjére fordította, akinek tudományos munkáját az általa lebonyolított - ugyanebből az összegből fedezett kéthetenkénti könyvcsere is elősegítette. Az összeget végül elengedték. Amikor Kosáry 1960 áprilisában 2 év 3 hónap és 22 nap elteltével feltételesen, amnesztiával szabadult, egy éven keresztül még havonta kellett jelentkeznie a XI. kerületi rendőrkapitányságon. Néhány hónapig idegen nyelvismeretét kamatoztatva az Országos Fordító Iroda külső munkatársaként dolgozott, majd október l-jével a Pest Megyei Levéltárba került. Az elmúlt évek megpróbáltatásai után még nem sejthette, hogy addigi életének talán legnyugalmasabb szakasza kezdődött el ezzel. És ekkor erre volt a legnagyobb szüksége. A Pest Megyei Levéltárban ezekben az években kiváló történészek, levéltárosok (Wellmann Imre, Jánosi Ferenc,28 Lakatos Ernő, Borosy András,29 Krizsán László '11 stb.) gyűltek össze. Olyan helyre került tehát, ahol a kollégák egy részét még korábbról, az egyetemről ismerte, vagy sorstársának tekinthette. Ugyanis nem Kosáry volt az egyetlen a munkatársak közül, aki megjárta a bör- * 2 26 Kandidátusi illetménykiegészítését 1962. december 1-jétől kapta vissza. A megvonást és a visszaadást is ugyanaz a TMB titkár (Tolnai Gábor akadémikus) írta alá. Kosáry Domokosné 1960. március 12-én kelt levele a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Titkárságának. Kosáry Domokos személyi dossziéja. 2* Jánosi Ferenc (1916-1968) református lelkész, tanár, levéltáros. 1941-ben Debrecenben magyar latin görög szakos tanári oklevelet szerzett. A háborúban tábori lelkészként szolgált (főhadnagyi rangban), és szovjet hadifogságba került. 1951 1954: a népművelési miniszter első helyettese; 1954-1955: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára; 1955 -1957: a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Apósának, Nagy Imre miniszterelnöknek a perében öt is elítélték, nyolc évet kapott. 1960-ban egészségügyi okok miatt egyéni kegyelemben részesült. 1963-tól dolgozott a Pest Megyei Levéltárban, ahol a hatvanas években meginduló krónikaíró-mozgalom egyik irányítója lett. Az 1968-as csehszlovákiai bevonulás híre nagyon megviselte, infarktust kapott és néhány nap múlva (szeptember 2-án) meghalt. w Borosy András (1922-) a debreceni piarista gimnáziumból került az Eötvös Collegiumba, ahol Kosárynak is tanítványa volt. Eötvös-kollégistaként egyetértett azzal, hogy a kollégiumban antifasiszta szellem uralkodott, de az már nem tetszett neki, hogy egy Eötvös-kollégistának illett baloldalinak lenni. A debreceni egyetemen Szabó István professzor adjunktusaként dolgozott, innen vitték el az AVH nyomozói 1950-ben. Fasiszta összeesküvéséit hét évet kapott, amiből hatot le is töltött. Nála és egyetemi tanársegéd vádlott társainál súlyosbitó körülményként említette a vádirat a „meglepően magas értelmi képességet”. Megjárta a márianosztrai és a váci fegyházakat, valamint a várpalotai és a tatabányai bányákat. 1956-ban szabadult, de hét évig csak fizikai munkásként dolgozhatott. 1965-ben került a Pest Megyei Levéltárba, 1971-ben lett kandidátus, 1992-ben a történettudományok doktora. A tőle elrabolt éveket pótlandó nyolcvan éves koráig (2002-ig) dolgozott a levéltárban. Elsősorban a 17 18. századi latin nyelvű közgyűlési jegyzőkönyvek regesztázását végezte. Egy interjúban élete egyik legnagyobb élményének nevezte, hogy a Szovjetunió összeomlott. Krizsán László (1929 2006) az ELTE-n történelem-levéltár keleti nyelvek szakon végzett. 1967: kandidátus; 1982: tudományok doktora. 132
