Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban

és két év múlva az ő meghatározó közreműködésével létrehozott Agrártörténeti Szem­le első főszerkesztője lett. Az 1956-os év történései véget vetettek addigi nyugalmasabb életének, és év­tizedekre befolyásolták a sorsát. A forradalom előtti néhány hónapban ö sem marad­hatott távol az eseményektől. 1956 tavaszán részt vett a Petöfi-kör történész vitáján, és az itteni szereplésének is köszönhetően a forradalom idején a történész-bizottság társelnökének választották. Ez a szerepvállalás azonban nem jött jól a forradalom utáni számonkéréseknél. 1957 novemberében ugyanis letartóztatták, állásából elbo­csátották, majd 1958 júniusában jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélték. Az elítélésében több dolog játszott szerepet. Nehezményezték, hogy jó kapcsolatokat ápolt Nagy Imre szükebb körével, valamint azt, hogy éppen a miniszterelnök kérésé­nek megfelelően gyűjtötte össze a forradalom írásos emlékeit, továbbá több száz fotót a forradalom utcai eseményeiről. Ezt a kérést már november negyediké után Gimes Miklós tolmácsolta számára. Nagy Imre azért üzent Kosárynak, mert tartott tőle, hogy a bukást követően a forradalom ellenfelei majd megpróbálják a forradalmat lejáratni, ezért szükségesnek tartotta, hogy egy képzett történész minden lehetséges adatot gyűjtsön össze a forradalommal kapcsolatban. Kosáry az egész anyagot egy nagy csomagban az Egyetemi Könyvtár igazgatói páncélszekrényében rejtette el, de a ható­ságok a nyomára akadtak.Végül hűtlenség miatt ítélték el, mégpedig a vádirat sze­rint azért, mert a (katonai) bíróság úgy vélte, hogy ezeket az iratokat Kosáry külföldre szerette volna juttatni, a szocialista Magyarország lejáratása céljából.’' A börtönben ismert Írókkal, művészekkel került egy cellába, egy ideig Déry Tibor is zárkatársa volt. A börtönévek alatt engedélyezték számára a történészi alko­tómunkát."4 ezért nem is panaszkodott később az ottani bánásmódra. A börtönbeli házi munkák megtagadása miatt viszont komoly vitája volt a börtönvezetéssel, emiatt hónapokig még a napi sétákra sem tudott kimenni.2' Kosáry a letartóztatását (1957. november) követően a családja tovább kapta a kandidátusi díjat, és azt még az 1958. júniusi elítélését követően sem vették el tőle. Felesége, aki 1500 forintos tanári fizetéséből nevelte két iskoláskorú gyermeküket, ebből az összegből a börtönben lévő férjének az élelmezését segítette. 1959 áprilisáig ugyanis a család megkapta ezt a pénzt. Ekkor azonban a Tudományos Minősítő Bi­zottság (TMB) Kosáry elítélésére hivatkozva a kandidátusi fokozattal járó illetményét 22 ____________________________________________________________________________________HÉJ JAS PÁL 2 2 Kosáry a/ Egyetemi Könyvtár igazgatójának. Mátrai Lászlónak adta át az összegyűjtött dokumentu­mokat. Kérte, hogy rejtse el azt a „robbanóanyagot”. Valaki azonban feljelentette őket, így buktak le. Évtizedekkel később Kosáty megpróbálta fellelni a bírósági irattárakban az elkobzott, nagyon értékes plakátokat, röplapokat, újságokat, fotókat tartalmazó gyűjteményt, de nem akadt a nyomára. (Kosáry Domokos személyes közlése.) ” Kosáry Judit a professzor leánya az ítélet igazi okának mást jelölt meg. Eszerint a Magyarországról szóló ENSZ-jelentés fogalmazványát az írás összeállítói véleményezésre bejuttatták az. országba, és azt a professzor átnézte, majd kijavítva visszaküldte. Ennek megtörténte viszont rossz fényt vetett az országra, ezért ez nem is szerepelt az Ítélet hivatalos indoklásában, csak a fenti vádpont. 1 Molnár Erik személyes közbenjárására még külföldről is kaphatott a tudományos munkájához könyveket. '' Kosáry nem volt hajlandó takarítani, beágyazni stb. Kivételezett helyzetére utal, hogy ezt végül elnézték neki. (Kosáry Judit személyes közlése.) 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom