Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
és két év múlva az ő meghatározó közreműködésével létrehozott Agrártörténeti Szemle első főszerkesztője lett. Az 1956-os év történései véget vetettek addigi nyugalmasabb életének, és évtizedekre befolyásolták a sorsát. A forradalom előtti néhány hónapban ö sem maradhatott távol az eseményektől. 1956 tavaszán részt vett a Petöfi-kör történész vitáján, és az itteni szereplésének is köszönhetően a forradalom idején a történész-bizottság társelnökének választották. Ez a szerepvállalás azonban nem jött jól a forradalom utáni számonkéréseknél. 1957 novemberében ugyanis letartóztatták, állásából elbocsátották, majd 1958 júniusában jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélték. Az elítélésében több dolog játszott szerepet. Nehezményezték, hogy jó kapcsolatokat ápolt Nagy Imre szükebb körével, valamint azt, hogy éppen a miniszterelnök kérésének megfelelően gyűjtötte össze a forradalom írásos emlékeit, továbbá több száz fotót a forradalom utcai eseményeiről. Ezt a kérést már november negyediké után Gimes Miklós tolmácsolta számára. Nagy Imre azért üzent Kosárynak, mert tartott tőle, hogy a bukást követően a forradalom ellenfelei majd megpróbálják a forradalmat lejáratni, ezért szükségesnek tartotta, hogy egy képzett történész minden lehetséges adatot gyűjtsön össze a forradalommal kapcsolatban. Kosáry az egész anyagot egy nagy csomagban az Egyetemi Könyvtár igazgatói páncélszekrényében rejtette el, de a hatóságok a nyomára akadtak.Végül hűtlenség miatt ítélték el, mégpedig a vádirat szerint azért, mert a (katonai) bíróság úgy vélte, hogy ezeket az iratokat Kosáry külföldre szerette volna juttatni, a szocialista Magyarország lejáratása céljából.’' A börtönben ismert Írókkal, művészekkel került egy cellába, egy ideig Déry Tibor is zárkatársa volt. A börtönévek alatt engedélyezték számára a történészi alkotómunkát."4 ezért nem is panaszkodott később az ottani bánásmódra. A börtönbeli házi munkák megtagadása miatt viszont komoly vitája volt a börtönvezetéssel, emiatt hónapokig még a napi sétákra sem tudott kimenni.2' Kosáry a letartóztatását (1957. november) követően a családja tovább kapta a kandidátusi díjat, és azt még az 1958. júniusi elítélését követően sem vették el tőle. Felesége, aki 1500 forintos tanári fizetéséből nevelte két iskoláskorú gyermeküket, ebből az összegből a börtönben lévő férjének az élelmezését segítette. 1959 áprilisáig ugyanis a család megkapta ezt a pénzt. Ekkor azonban a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) Kosáry elítélésére hivatkozva a kandidátusi fokozattal járó illetményét 22 ____________________________________________________________________________________HÉJ JAS PÁL 2 2 Kosáry a/ Egyetemi Könyvtár igazgatójának. Mátrai Lászlónak adta át az összegyűjtött dokumentumokat. Kérte, hogy rejtse el azt a „robbanóanyagot”. Valaki azonban feljelentette őket, így buktak le. Évtizedekkel később Kosáty megpróbálta fellelni a bírósági irattárakban az elkobzott, nagyon értékes plakátokat, röplapokat, újságokat, fotókat tartalmazó gyűjteményt, de nem akadt a nyomára. (Kosáry Domokos személyes közlése.) ” Kosáry Judit a professzor leánya az ítélet igazi okának mást jelölt meg. Eszerint a Magyarországról szóló ENSZ-jelentés fogalmazványát az írás összeállítói véleményezésre bejuttatták az. országba, és azt a professzor átnézte, majd kijavítva visszaküldte. Ennek megtörténte viszont rossz fényt vetett az országra, ezért ez nem is szerepelt az Ítélet hivatalos indoklásában, csak a fenti vádpont. 1 Molnár Erik személyes közbenjárására még külföldről is kaphatott a tudományos munkájához könyveket. '' Kosáry nem volt hajlandó takarítani, beágyazni stb. Kivételezett helyzetére utal, hogy ezt végül elnézték neki. (Kosáry Judit személyes közlése.) 131