Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
HEJ JAS PAL lem céljából kezdeményezte a Revue cl'hisloir comparée létrehozását. Ennek a folyóiratnak az apparátusát használták fel a háború alatt a semleges országok felé történő közvetlen kapcsolat fenntartására. Ezáltal lehetővé vált számukra angolszász és orosz vonatkozású tudományos és politikai kiadványok megszerzése. Az intézeten belül kialakított demokratikus szellem lehetővé tette olyan külső és belső munkatársak bevonását az ott folyó munkákba, akikkel a háború alatt az üldözötteknek, külföldi menekülteknek még segítséget is nyújthattak. 1944. március 19-e nagy próbatétel elé állította a magyar tudományos élet képviselőit. Még a korábbi németbarátok közül is egyre többen jöttek rá, hogy a németek Magyarországot a saját céljaik érdekében gátlástalanul feláldozzák. Egyre többen gondolták, hogy minden jóérzésü embernek a lehetőséghez mérten részt kell vennie a megszállók elleni küzdelemben. Kosáry így írt erről: „A tudósnak kutatnia és dolgoznia kell a napi politikába nem vegyülve, de a politikától való távolmaradás kényelmes ürüggyé, hamis tétellé, sőt önmagában is bizonyos állásfoglalássá, politikai magatartássá válik abban a pillanatban, amikor válságossá fordul eg}’ nép helyzete. Ha a ház kigyullad, tüzet kell oltanunk. Aki ettől magát távol tartja, az nem pártatlan, hanem a pusztulást segíti."" Ennek megfelelően járt el, amikor igyekezett az intézet munkatársait, apparátusát, kapcsolatait és helyiségeit az ellenállási mozgalom szolgálatába állítani. Fasisztaellenes propagandaanyagot sokszorosítottak, katonai szolgálat elől menekülőket bújtattak, segítettek. Emiatt a háborút követően a Szövetséges Hatalmak részéről hivatalos elismerésben részesült. írásban l_ köszönték meg, hogy a háború alatt a Magyarországon bujkáló szövetséges (francia és angol) katonáknak és hadifoglyoknak segítséget nyújtott.* 12 13 Október 15-e után komoly kockázatot vállalva Szemes István14 őrnagyon keresztül a Bajcsy- Zsilinszky-féle katonai ellenállási mozgalommal is kapcsolatba került. Bár soha nem volt katona, ,,a háborús viszonyok forgatagéiban ” - mint írta, 1945 januárjában szovjet hadifogságba került, ahonnan csak májusban engedték haza. 1945-ben, miután a Történettudományi Intézet addigi igazgatója, Deér József, az ismert középkorkutató lemondott és emigrált, az akkor 32 éves Kosáryt nevezték ki igazgatónak. Emellett magántanári kinevezést kapott Szekfü Gyula mellé a Pázmány Péter Egyetemen.15 * Szekfű moszkvai követté való kinevezése után őt helyet" Kosáry Domokos önéletrajza (1945. VI.) 12 1945-ben külön levélben köszönte meg a Comité National De Gaulle budapesti szervezete Kosárynak, hogy a háború alatt Németországból hozzánk szökött foglyokat bújtattak a Gestapo és a magyar rendőrség elöl. Hasonló köszönőlevelet kapott ugyanekkor angol katonák bújtatásáért is, amelyet az észak-afrikai angol csapatok főparancsnoka, az el-alameinnél a németeket legyőző Alexander tábornok írt alá. 1 Nevetve mesélte évtizedekkel később, hogy ez. a cselekedete a háború után néhány évvel (1949-ben) már nem minősült egyértelműen pozitívnak. A hidegháború hatására néhányan úgy próbálták beállítani egy angol ejtőernyős bújtatását, mintha Kosáty akkor az. angol titkosszolgálat ügynökét rejtegette volna. 14 Szemes István (1906 1953) részt vett a katonai ellenállásban, a nyilasok ezért letartóztatták és előbb Sopronkőhidára, majd Bajorországba szállították. A háboiúl túlélte, és 1945-ben már a Honvédelmi Minisztériumban november 15-én megalakult Békeelőkészítő Osztály vezetője lett. 1947-ben Franciaországba távozott. 15 Szektüvel való jó kapcsolatát tovább erősítette, hogy az ismert professzor a háboiú végén, az ostrom idején Kosárynál bújt meg. 129
