Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
ADALÉKOK PEST MEGYE 1915-1919 KÖZÖTTI JÁRVÁNYAINAK... Trachoma A trachoma, vagy egyiptomi szemgyulladás, illetve szemcsés köthártyalobként is nevezett betegség kezdetben alig észrevehető tünetekkel, kisfoké könnyezéssel járó fertőző betegség. A szemhéji kötőhártya egyenletesen megvastagodik, benne apró, gombostűfejnyi csomók (szemcsék) képződnek. A folyamat a szaruhártyára is ráterjedhet, gyakran teljes vakságot okoz"* *1' A trachoma betegséget a közegészségügyi jelentések egyetlen esetben sem említik, a betegség ismertetése a tiszti főorvos iratai között talált trachoma kimutatások ismeretében azonban megkerülhetetlen. A trachoma kimutatásokat a tiszti főorvos félévente készítette el a 110 000/1903. B. M. számú körrendeletnek megfelelően. A kimutatás járásonként felsorolva tartalmazza a trachoma betegségben érintett községek neveit, mellettük van feltüntetve az 1910. évi népszámlálás szerinti lakosság száma, külön-külön rubrikában jegyezték fel a vizsgált időszakban megbetegedett egyének számát, az előző félévről maradt betegek számát, az adott időszak összesen gyógykezelt betegeinek számát, illetve, hogy ezek közül hányán gyógyultak meg vagy hunytak el, továbbá, hogy hány trachomás beteg maradt a jelzett időszakban. Legnagyobb számú új megbetegedés 1918 első felében történt, ekkor ugyanis 282 új beteget regisztráltak,84de az 1915. év első felének 187 megbetegedése is kimagasló,8' 1916 második felében pedig összesen 137 egyént fertőzött meg a vírus.86 A betegek aránya 1917 első felében volt a legalacsonyabb, ekkor ugyanis az új megbetegedések száma csupán 58 főt tett ki.87 A legtöbb beteg Kiskunfélegyháza városában volt. Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint a 36 000 főnyi lakossal rendelkező településen az 1914. év második felében 1064 trachomás beteg élt.S8 1915 első felében 110 új beteget regisztráltak a hatóságok.81 Az év második felétől ilyen mértékű megbetegedés már nem történt a vizsgált időszak alatt. 1915 második felében 35-en betegedtek meg,90 1917 második felében szintén ugyanennyi új beteget jegyeztek fel,91 a többi esztendőben már csupán 20 körüli új betegről írnak a kimutatások. A betegek számának alakulása így 1919 első felére 826 főre csökkent, a meggyógyultak és elhunytak figyelembevételével.92 A betegség csupán az Abonyi járásban teijedt el járványszerüen 1918 első felében.92 Ekkor ugyanis a járás hét települése kapcsán is kiugró megbetegedési arány figyelhető meg. A lakosság létszámához viszonyítva ez Tószeg és Újszász esetében volt magas. 1918 második felében viszont már egyetlen megbetegedés sem történt ezen a vidéken.94 x' Erdős !iJ PML IV. 411-a. 509/1918. *5 PML IV. 41 l-a. 565/1915. * PML IV. 41 l-a. 100/1917. ” PML IV. 41 l-a. 510/1917. x,‘ PML IV. 41 l-a. 90/1915. m PML IV. 41 l-a. 565/1915. w PML IV. 41 l-a. 61/1916. 1.1 PML IV. 41 l-a. 136/1918. 1.2 PML IV. 41 l-a. 644/1919. ‘''PML IV. 411.3.509/1918. 94 PML IV. 411.3.90/1919. 122
