Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
GAALNE BARCS ESZTER város szomszédságában levő községekben számos iskolát bezártak, mert a kór jár- ványszerüen átterjedt.76 A spanyolnátha terjedésének gyorsaságát mutatja a következő hónapban, azaz 1918 októberében, Pest vármegye tiszti főorvosa által készített közegészségügyi jelentés.77 A járvány olyan méretet öltött, hogy jelenlétét a tiszti főorvos az egész vármegye területére kiterjedően határozta meg. A járvány ilyen mértékű elterjedése miatt a vármegyei járványbizottság 1918. november 10-ig az összes iskola, óvoda, áruház bezárását el is rendelte a megye területén. 1918. október 7-én Fazekas Ágost alispán közérdekű határozatot adott ki a spanyol betegségnek nevezett fertőző bajjal kapcsolatban valamennyi főszolgabíró, polgármester és községi elöljáró részére.7S Kiadásának okaként a betegség gyors és nagymértékű terjedését jelölte meg. A belügyminiszteri körrendeletét alapul véve egyrészt felhívta a figyelmet a fertőzés lehetséges elkerülésére: tisztálkodás, nyilvános helyiségek látogatásától való tartózkodás. Utasítást adott az alárendelt hatóságoknak, hogy hatékony ellenőrzéssel biztosítsák a megfelelő higiéniás körülmények kialakítását és megtartását. A tiszti főorvos októberben egyébként a spanyolnáthát leszámítva kedvezőnek minősítette Pest vármegye közegészségügyi állapotát. A beérkezett jelentések szerint a tiszti főorvos csökkenőiéiben levőnek nyilvánította a járványt. Az optimizmus azonban nem egészen volt megalapozott, a novemberi közegészségügyi jelentésben ugyanis ismételten a járvány fellépéséről számolt be a tiszti főorvos, így ezeken a helyeken az iskolákat bezárták ismét és óvintézkedéseket tettek, sőt a belügyminiszter az orvoshiányra tekintettel, a vármegye alispánjának kérelmére több helyre járványorvost küldött ki. '* 7 1918 decemberében a járványt megszűnőben levőnek írta a közegészségügyi jelentés, és az 1919. évi jelentésekben a betegség már I Sl) nem szerepel. ,, 1918-ban zajlott a XX. század első nagy járványa - a spanyolnátha , amely modem korunk mind ez ideig legnagyobb biológiai katasztrófája volt. Az I. világháborút követően tört ki. a Föld lakosságának mintegy 20-40" n-át betegítette meg, az áldozatok száma jóval meghaladta a 20 milliót,”sl Hogy ez a világméretű járvány Pest megye lakosságánál mekkora pusztítást vitt véghez, a jelentésekből pontosan nem rekonstruálható. A közegészségügyi jelentésekből ugyanis ezúttal csak annyit olvashatunk ki, hogy ez a megye egészét érintette, ezt mutatják a minden eddiginél drasztikusabb intézkedések is, amelyekre csupán ebben az egy esetben került sor.6“ 7<’ PML IV. 41 l-d. Bizonyítványok és vélemények 1418 1920. 71 1/1918. 7 PML IV. 41 l-d. Bizonyítványok és vélemények 1918 1920. 788/1918. K Pesl-Pilis-Solt-Kiskun vármegye hivatalos lapja. 1918/42. szám, 428. o. A tiszti főorvos konkrét településneveket ezúttal nem említ a jelentésben. PML IV. 41 l-d. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918. 852 1918. *" PML IV. 41 l-d. Bizonyítványok és vélemények 1918 1920. 11/1919. 111 Budai 1,7 További részletesebb feltárása tehát egyéb más forrásokon keresztül valósítható meg.
