Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
ború idején zajlott járványok elfojtása Korányi Sándor59 és Gerlóczy Zsigmond60 munkájának volt köszönhető. Hazánk történetében egyébként az I. világháború évei voltak az utolsó „kolerás esztendők”.61 ADALÉKOK PEST MEGYE 1915-1919 KÖZÖTTI JÁRVÁNYAINAK... __________________ Az 1917. évi nyári vérhasjárvánv A vérhas „baktériumok vagy állati egysejtűek által előidézett járványos, fertőző betegség. Lappangási ideje: 2-7 nap, de az amőbás vérhas esetén több hónap is lehet. Legfontosabb tünete: a kínzó hasmenés, hascsikarás, véres és nyákos széklet”}'2 A betegség magyar neve, a vérhas, a súlyosabb esetekre vonatkozik.63 Vérhasról először az 1917. évi júliusi közegészségügyi jelentésében olvashatunk, de a megbetegedés még abban a hónapban járványosán is megjelent a megyében,64 ugyanis több településre is kiterjedt. Pilisvörösvár községben az ott elhelyezett bosnyák katonák között lépett fel a vérhas járványszerűen. A beteg katonákat egyrészt a község járványkórházába helyezték el, majd miután ez kicsinek bizonyult a község egy házat bérelt ki erre a célra. A Pilisvörösvári kőszénbánya jóvoltából ezenkívül egy 30 ággyal felszelt járványkórházat is felállítottak. A betegség olyannyira elterjedt, hogy az alispán kérte a belügyminisztert, hogy rendeljen ki járványorvosokat a községi orvosok munkájának megsegítésére. Szintén a katonák között tört ki a vérhasjárvány még júliusban Pesthidegkút községben. A beteg katonákat Budapestre szállították. A civil lakosságot is érintette a járvány Pesthidegkúton, két polgári egyént a járványkórházba kellett vinni. A júliusi vérhasjárvány Csepel községet is elérte. A Solymár községben - ugyancsak júliusban regisztrált fertőzés Pilisvörös- várra vezethető vissza. A községben megbetegedett négy polgári személy egyike a pilisvörösvári bányának a gépésze volt, a betegség pedig első ízben a gépész családjában lépett fel. Az általános óvintézkedések mellett kiviteli tilalmat rendelt el a tiszti főorvos, valamint a lakosság figyelmét felhívták arra, hogy minden megbetegedést azonnal jelentsenek be az elöljáróságnak. Az óvintézkedések azonban az augusztusi közegészségügyi jelentés tanúsága szerint nem szabtak gátat a járvány továbbterjedésének.65 Az augusztusi közegészség- ügyi jelentésben Pest megye tiszti főorvosa már 21 település kapcsán ír vérhas megbetegedésről, illetve járványról. A legsúlyosabb továbbra is az epicentrum helyzete volt, Pilisvörösváron a vérhasjárvány 308 személyt fertőzött meg, közülük 83-an gyógyultak meg, szeptemberig 59 Báró Korányi Sándor (1866 1944): belorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A fertőző betegségek gyógyítására vonatkozóan fontos vizsgálatokat végzett, a tuberkulózissal kiemelten foglalkozott, http:''■'mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/08375.htm [2009. február 26.] 611 Gerlóczy Zsigmond (1863 1937): belgyógyász, egyetemi tanár, aki a fertőző betegségekkel, higiéniával foglalkozott, http:, mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC04834/05188.htm [2009. február 26.] '’I Kiss 62 Erdős 1,3 Nikodémusz, 214. o. M PML IV. 41 l-d. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918. 513/1917. ',5 PML IV. 41 l-d. Bizonyítványok és vélemények 1915 -1918. 594/1917. I 18
