Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
ADALÉKOK PEST MEGYE 1915-1919 KÖZÖTTI JARVANYAINAK... fekvő településeken (Pilisszentkereszt, Kiskunhalas) fordult elő járványos megbetegedés, addig az 1917-es év járványai alapvetően a megye középső részét érintették, és itt már egymáshoz közel eső településeken (Tószeg, Jász karaj enő) is megfigyelhető elterjedésük. Az 1918-ban, illetve 1919-ben regisztrált járványos megbetegedések szintén egymástól nagy távolságra fekvő településeken léptek fel. Az 1916., 1917., valamint az 1919. évi kiütéses hagvniáz (tífusz) megbetegedések Pest megyében A kiütéses hagymáz a tífusz egyik formája: „a Rickettsia prowazeki nevű kórokozó által előidézett heveny, járványos, fertőző betegség. Lappangási ideje 6-20 nap. Magas lázzal esetleg hidegrázással, általános izom fájdalmakkal jelentkezik, majd testszerte a bőrön apró vérzéses kiütések jelennek meg. Túlsúlyban vannak az idegrendszeri tünetek, amelyek a delíriumig fokozódhatnak. Terjesztője a ruha- és fejtetű.”43 A kiütéses tífusz az első világháború állandó kísérője volt, ugyanakkor rossz egészségügyi viszonyok esetében békében is előfordult.44 1916-ból van ugyan adatunk június, július havából kiütéses hagymáz megbetegedésről, de ennek járványszerű fellépéséről ekkor nem beszélhetünk. A betegség a piliscsabai katonai táborban jelentkezett 3 esettel, a betegek közül 2 felgyógyult, 1 meghalt.4' Köszönhető mindez annak, hogy úgy a katonaság, mint az elsőfokú hatóság az óvintézkedéseket a legnagyobb szigorral hajtotta végre, ezért ott több megbetegedés nem történt. 1916 végén csupán egy esetben fordult elő a kiütéses hagymáz Vácott, de ez az eset is a hadikórházból került ki.46 Az 1917-es járvány februárban tört ki, és Pest megye számos települését érintette. A járványos megbetegedések kiindulópontja a tápiósülyi internáló tábor volt, amelyből románokat adtak ki munkára Pest vármegye egyes községeibe. Az 1917. évi terjedelmes márciusi közegészségügyi jelentés nagyrészt ennek a részletes leírását tartalmazza.47 Az ügy olyan fontossággal bírt, hogy az alispán értesítette a belügyminisztert az esetről. Abony községbe 40 internált került egy gazdához munkára, közöttük megbetegedést nem tapasztaltak. A Tóalmás községbe küldött 10 román internált azonban munkába állásukat követően nem sokkal megbetegedett és megfertőztek orosz munkásokat, egy orosz foglyot, valamint egy gazdaságban dolgozó bérest is. A betegeket visszaszállították a tápiósülyi internáló táborba. A fertőtlenítést Budapest Székesfőváros Fertőtlenítő Intézetének a táborban lévő fertőtlenítői végezték. 4' Erdős Ferenc: Alispáni jelentések 1872-1890. Szómagyarázatok, http://www.leveltar.fejer.hu/konyvek /evkonyv_24/pdf/szömagyarazat.pdf [2008. március 20.] (A továbbiakban: Erdős) 44 Nikodémusz István: Járványos betegségek a központi hatalmak hadseregeiben az első világháború alatt. In: Orvostörténeti Közlemények. 1983. No. 102 104. 212. o. (A továbbiakban: Nikodémusz) 4' PML IV. 411 -d. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918.469/1916. 4A PM L IV. 411 -d. Bizonyítványok és vélemények 1915-1918.4/1917. 47 PML IV. 411 -d. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918. 238/1917.
