Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
tanulók magyar nyelvben tett előmenetelét.111 Az iskolás gyermekek magyar nyelvű tanításáért a vármegye által kitűzött jutalomra a következőket javasolták: Arzenievich Vazul szentendrei, Bekker György soroksári és dementis Sámuel tanítók, illetve név nélkül egy promontóriumi (Budafok) és egy mendei tanítót. A néven nevezett három utóbbi egyházi iskolamestereket a dicséret mellett két-két arannyal is díjazták, amelyet az 1839. évi márciusi közgyűlésen kaptak meg. A papok nyelvművelő tevékenységének jutalmazása a vármegye javaslatai alapján a Helytartótanács feladata volt, mivel a helyi papok nemcsak a templomi istentiszteleteket tartották, hanem a hétköznapokon az iskolákban ők oktatták a hittant is.112 Ezért terjesztette fel jutalmazásra Pest vármegye a lelkipásztorok közül a Pesti járásból a péteri Esztergáli Mihályt,113 míg a Gödöllői járásból a csomádi plébánost, Fehér Istvánt és a püspökhatvani papot, Semmer Ferencet, mivel a magyar nyelv terjesztése érdekében sokat tettek egy olyan tót nemzetiségi területen, ahol az ott élők „makacsul” ragaszkodtak szlovákságukhoz.114 Elismerésben részesültek még: K.nauz József hartai, Sárkány Sámuel egyházi lelkész, Horváth Ferenc ráckevei alesperes, Péchy Ferenc"5 óbudai plébános apát és Vezinger volt kistorbágyi káplán.116 A MAGYAR NYELV TERJEDÉSE A REFORMKORI PEST MEGYE...____________________ Összegzés Pest megyére is érvényesek a szakirodalom azon megállapításai, amelyek a reformkori Magyarországon a nyelvkérdés kiemelkedő szerepét hangsúlyozzák. A magyar nyelv ügye, a nemzethez tartozás legfőbb kritériuma, olyanokat is hosszú ideig egy táborban tartott, akiknek eltérő elképzelései voltak a társadalom jövőjéről. 1841-ben Pest megye tisztségviselői között is megfigyelhető az a politikai átalakulás, amely a közéletre rányomta a bélyegét. A reformkori országgyűlések vissza-visszatérő problémája volt a meglévő tanintézetek nemzeti jellegének biztosítása és modernizálása. Az országgyűlésre ki111 Hasonló elképzelése volt Moson és Sopron vármegyének is. PML IV. 3-c/l. 1832:22. "'Mészáros, 1981.231.0. 11'.....a Pesti járásnak főbírói kerületben a magyar nyelv „minemű " milyen előmenetelét vizsgálták május hónapban, Mendén. Ahol a péteri tót gyerekek is megjelentek azt tapasztalták, hogy a péteri lelkipásztor Esztergáli Mihály urnák különös szorgalma következtében a tót gyerekek a magyar nyelvben dicséretes előmenetelt tettek." PML IV. 3-a/l. 1832:22., 1832:3336. 114 Táblás tudósítás: 1838. november 20. közgyűlés 5715 szám alatt kelt utasításra, Pámiczky Edvárd szolgabíró, Galgagyörk. PML IV. 3-a/l. 1839. március 14. 115 ..................a budai plébános és tiszteletbeli apát úr Péchv Ferencz tír, hogy az Esztergomi Érsek Megye Kormányzatának részéről annak atyái által megállapított 12 magyar énekes mise helyett, a helybeli csekély számú magyar híveket, majdnem minden ünnepre és ezen kívül minden 3-ik vasárnapon tartatni szokott magvar Istent szolgálattal a magyarpraedicatioval örvendeztette meg. " PML IV. 3-a/l. 1833:4006. 11(1Knauz Jósef hartai. és Sárkány Sámuel egyházi lelkészeket. Horváth Ferenc ráckevei alesperest. Pétsy Ferenc óbudai plébánost és apátot, nemkülönben Vezinger volt kis torbágvi káplánt, mint magokat a magyar nyelv terjesztésében különös buzgósággal kitüntető egyházi elöljárókat pedig a császári királyi elöljárókat pedig a császári királyi felségének a nagy méltóságú magvar Királyi Helytartó Tanács útján ajánlan- dónak véli. " PML IV. 3-a/í. 1832:6135. 100
