Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
SC URAM EK LÁSZLÓ PÉTER Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17-18. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ A Károly Róbert (1301-1342) által bevezetett kapuadó - idegen kifejezéssel portál is adó - kialakulása és későbbi sorsa történetírásunk egyik gyakran kutatott tárgyát képezte. Ismerjük Hunyadi Mátyás (1458 1490) és I Ferdinand (1526-1564), valamint utódai ezen állami bevétel újraszabályozásával, módosításával kapcsolatos intézkedéseit. Számos adattal rendelkezünk az 1609-ben meghonosított nádori portán alapuló adókivetés és behajtás működéséről. Szép számmal születtek értékes tanulmányok a lipóti abszolutizmus 1671 után alkalmazott és a török elleni felszabadító háborúban tökéletesített adóprésével kapcsolatban. Az adóztatás 18. századi gyakorlata szintén nem ismeretlen a történészek körében.1 * A 17. és 18. század fordulóján az adóügyben bekövetkező változások egyes részletei például a clica mint új adóalap megjelenése és elterjedése a megyei adókezelésben azonban még feltáratlanok. Az alábbi tanulmány a teljesség igénye nélkül ezen átalakulás egyes fázisainak tisztázását tűzte ki célul. Az iparosok, kereskedők és armalista nemesek közteherviselése szintén a kevéssé kutatott témák közé tartozik, amelynek érintőleges bemutatására teszünk kísérletet. E kutatások eredményeként a 18. században használt adóalap kialakulására vonatkozó ismereteinket pontosíthatjuk. Ez azért is szükséges, mivel a modern szak- irodalomban is olvasni lehet 19. századi szerzők téves állításait, miszerint az 1848 előtti adórendszer kezdetei csupán az 1712-1715. évi országgyűlésig nyúlnak vissza." A szakigazgatás különböző intézményei régen miként ma is számos szak- kifejezést használtak a hivatali ügyintézésben, amelyek jelentése a kortársak számára akkor kézenfekvő volt, értelmük az utókor számára azonban homályba borult. E szakkifejezések tartalmának tisztázása nélkülözhetetlen a vizsgálódás kezdete előtt. A 17. században az országosan alkalmazott egységes adóalap a nádori porta volt. amelyen 1 Schwartner. Martin: Statistik des Königreichs Ungern. Ofen (Buda), ISI 1. 84 g. 331. o.; Puky Károly, Bizáki: Politikai igazgatás avagy a magyarországi tekintetes nemes vármegyék politikai szerkezetének és igazgatások módjainak úgy nem különben azon nemes megyék, nielly politikai igazgató székek által, és miképpen való konnányoztalásoknak rövid leírása. Pest, 1828. 43. o.; Zsoldos Ignác: A szolgabirói hivatal. Pápa, 1842. 8. o.; Fényes Elek: A magyarországi adó- és finanezrendszer 1849-dik évig. In: Török János (szerk): Egyetemes magyar encyclopaedia I. kötet. Szent István Társulat, Pest. 1859. 609. hasáb; Marczali Henrik: Magyarország II. József korában I. MTA Könyvkiadó Hivatala, Budapest, 1881. 72. o.; Grünwald Béla: A régi Magyarország. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 173. o.; A magyar egyenes adók történeti fejlődése. (Szerző nélkül). Magyar Királyi Pénzügyminisztérium. Budapest, 1895. 25. o.; Bakács István: A dicalis összeírások. In: Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika fonásai. Budapest, 1957. 78. o ; Bán Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I II. Heves Megyei Levéltár, Eger, 1980. 808. o.; Benda Kálmán: Az udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen (1795 1812). In: Méreí Gyula (löszeik.): Magyarország története V I 1790 1848. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 465. o.; Dickson, Peter George Muir: Finance and Government under Maria Theresia 1740 1780 I If Clarendon Press, Oxford. 1987. 256. o.; Horváth Gergely Krisztián: Társadalmi és gazdasági hierarchia a dikális adórendszerben. Moson vármegye adókulcs-teivezete (1838) In: Korall. 19 20. szám, 2005 'május. 160 163. o. : Horváth, 161 163. o. 9
