Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
Héjjas Pál Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban Kosáry Domokos a börtönéveit követően 1960-ban került a Pest Megyei Levéltárba, és szoros kapcsolata az intézménnyel 2007-ben bekövetkezett haláláig, közel fél évszázadon keresztül megmaradt. Jelen tanulmány a levéltárban eltöltött éveinek bemutatására vállalkozik, de előtte szükséges egy rövid biográfiával kezdeni, mert a korábbi évek történései kihatottak egész életére. Kosáry az utolsó békeévben, 1913-ban született Selmecbányán. Értelmiségi családból származott, s ennek nagy jelentőséget tulajdonított életpályája alakulásában. Azt írta elődeiről, hogy nemzedékeken át nem volt közöttük sem tőkés, sem földbirtokos, de munkás és paraszt sem.1 Felmenői között főleg mérnökök, orvosok, tanárok találhatók. Apja - dr. Kosáry János zenetanár, zongoraművész volt, anyja Réz Eleonóra pedig Kosáryné Réz Lola néven a két háború közötti évek elismert írónője. Egyik őse a késmárki vértanúk között volt, akiket a császáriak végeztettek ki a Rákóczi-szabadságharc idején. Dédnagyapja az öccsével együtt az 1848 1849-es szabadságharcban vett részt, míg édesapja 1918-ban a Selmecbányái Nemzeti Tanács elnöki tisztét töltötte be. Nagyapja volt a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia utolsó selmeci rektora, és az ő vezetésével költöztették át 1919-ben az iskolát Sopronba. Az egész család ekkor jött el az elcsatolt Felvidékről előbb Sopronba, majd onnan 1921-ben Budapestre. Azért kellett elköltözniük, mert az édesapja, Kosáry János nem volt hajlandó letenni az esküt a csehszlovák államra. Kiváló képességeire korán felfigyeltek tanárai. Kitűnő eredményeket ért el úgy a középiskolában,- mint a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán, ahol a korszak egyik legjobb hazai történészének, Szekfü Gyulának lett a tanítványa. Az Eötvös Collegium tagjaként 1936-ban történelem-latin szakos tanári diplomát kapott, majd még ugyanebben az évben a doktorátust is megszerezte.' Első komoly munkájában, amely Görgeyröl íródott, kiállt a szabadságharc kiemelkedő katonája mellett. A témát Szekfü Gyula ajánlotta neki. egy szerencsés időpontban. Az 1930-as években ugyanis - ellentétben a korábbi évekkel - már nem, és a későbbi hivatalos állásponttal szemben még nem kellett Görgeyt elmarasztalni. Állami ösztöndíjjal hosszabb időt tölthetett külföldön, így 1935-ben Bécsben, 1936-1937-ben Párizsban, 1938-1939-ben Londonban képezhette magát. Professzorának, Szekfü Gyulának tanácsára ment az említett helyekre Németország helyett. Egyik írásában olvasható, hogy ekkorra már világossá vált előttük, hogy a némettel szemben más kapcsolatokat kell ápolniuk, más tanításokat kell keresniük. A Sorbonne-on eltöltött 1 Kosáry Domokos önéletrajza (1955. Ill 8.) A/ irat a professzor személyi dossziéjában található, amely jelenleg még a család birtokában van, és eddig nem kerüli be a Pest Megyei Levéltárba, ahol a mintegy 60 iratfolyóméter terjedelmű Kosáry-letétet őrzik. Pest Megyei Levéltár (PML) XXXIII. 103. Kosáry Domokos iratai. (Eza letét nemcsak Kosáiy Domokos iratait tartalmazza, hanem családjának több tagjáét is.) Budapesten a Trefoil Utcai Gyakorló Gimnáziumban kitüntetéssel érettségizett 1931-ben. ' Summa cum laude fokozattal 127
