Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947
BALÁZS GABOR rendelet 7. §-ában előírtak szerint. Elnöknek egyhangúan az egyik földműves gazdasági cselédet választották meg, aki az előírt fogadalmat a megyei tanács emberei előtt külön is letette. Ezt követően megválasztották az öttagú bizottságot. A megyei kiküldöttek kijelentették, hogy az új választmány tagjai a következő napon, január 25-én 8 órakor a községházán jelenjenek meg, hogy a korábbi földigénylő bizottságtól az iratokat és az ügyeket átvegyék, és a régi földigénylö bizottság által a megyei földhivatal számvevőjének közreműködésével megejtendő elszámolásnál jelen legyenek. Más esetekben is hasonló eljárást követtek, amennyiben elkerülhetetlenné vált a földigénylö bizottság feloszlatása. A főváros határában található ingatlanok A földreform-rendelet a fövárost és a körülötte fekvő 30 kilométeres sávot kiemelte a megyei földhivatal illetékességből, és ezeket a területeket - tekintve, hogy értékük lényegesen nagyobb volt, mint az ország más részében található, de egyébként ugyanolyan jellemzővel bíró földek értéke - egy, külön erre a célra létesített szerv, a Fővárosi Földhivatal hatáskörébe utalta. A 600/1945. M.E. sz. rendelet a főváros akkori tizennégy kerületén kívül Alag, Albertfalva, Alsógöd, Békásmegyer, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Budatétény, Cinkota, Csepel, Csobánka, Csömör, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Fót, Kistarcsa, Mátyásföld, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Pilisborosjenö, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Pomáz, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Solymár, Soroksár, Szigetmonostor, Törökbálint, Üröm, Vecsés, valamint Budafok, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrínc, Rákospalota, Újpest megyei városokat, illetve községeket helyezte a Fővárosi Földhivatal illetékességébe. A Fővárosi Földbirtokrendező Tanácsban szavazati joggal egy mérnököt, egy közgazdászt és egy jogászt az Országos Földbirtokrendező Tanács nevezett ki, a Szakszervezeti Tanács két tagot, a Fővárosi, valamint a Pest Megyei Nemzeti Bizottság egy-egy tagot delegált. Tanácskozási joggal a vármegyei alispán, a fővárosi polgármesteri hivatal, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egy-egy képviselője is jelen volt a Fővárosi Földbirtokrendező Tanács ülésein. A Fővárosi Földhivatal 1949 decemberéig működött. 78 Az ügyintézést nagyban hátráltatta, hogy más-más szabályok figyelembe vételével kellett a fővárosi, illetve a megyei ügyeknél eljárni. Az Országos Földbirtokrendező Tanács, tehát a legmagasabb szint hozott döntést a Szigetszentmártoni Elöljáróság panaszában, amelyet az a község ingatlanainak igénybevétele miatt tett. Az 1946. január 11-i ülésen az OFT a tiltakozást elutasította, és a megyei tanácsi döntést azzal a módosítással hagyta jóvá, hogy a község tulajdonában nem 154 katasztrális hold 634 négyszögöl területű, hanem 94 katasztrális hold és 1417 négyszögöl területű ingatlant ismert el. Ebből a 77 PMLXVII. 521. Kakucsi Földigénylö Bizottság iratai. 1945-1947. n Krizsán László: A Pest megyei Földbiitokrendezö tanácsok és földhivatalok szervezete. In: Levéltári Közlemények. Budapest, 1960. 34. o. 159
