Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

MEGKÉSETT Rí POR T NA G YBA CZONI NAGY VILMOS... Nagy Vilmos azonban a miniszteri kinevezése után az elkövetők megbüntetését szorgalmazta, mert az akcióban részt vevők ártatlanok ezreit gyilkolták le, és szégyent hoztak az egész magyar hadseregre. Szombathelyi a miniszterelnöknek írt, 1942. február 12-én kelt jelentésében elismerte, hogy „a strandon a karhatalmi erők részéről az idegek végül is felmondták a szolgálatot. " Ami szerinte érthető volt a szerbek által elkövetett merényletek és a lakosság „kihívó, sőt szemtelen" magatartása miatt. A vizsgálat megszüntetését azért kérte, mert az a gyengeség látszatát keltette volna, és fokozta volna a szerb kommunisták ellenállását, „jóllehet, hogy a tisztogatás alkalmával ártatlanok vére is folyt. "

n Végül nem Nagy Vilmoson múlott, hogy a bűnösök " az ítélet elől Németországba menekülhettek, és csak a német megszállást követően tértek vissza Magyarországra. Megbüntetésük a háború utánra maradt, a főbünösöket halálra ítélték és kivégezték. 1943 márciusában folytatódott a jobboldaliak támadása a kormány ellen, és ekkor az össztüzet a honvédelmi miniszterre zúdították. Rajniss és Jaross parlamenti interpellációt készítettek elő Nagy ellen, annak minisztersége előtti gazdasági nexusai, valamint első világháborús - zsidó - katonatársaival való baráti kapcsolata miatt. A miniszter az ügyekről a kormányzót és a miniszterelnököt részletesen tájékoztatta. A támadás hátterében az Imrédy-csoport és a nyilasok álltak. Kállay a kormány elleni támadásokat, a készülő parlamenti interpellációkat csak úgy tudta elhárítani, hogy kieszközölte a kormányzónál az országgyűlés elnapolását. Annyira elmérgesedett a helyzet, hogy Nagy májusban kétszer is felajánlotta Horthynak a lemondását, amit a kormányzó nem fogadott el, sőt legteljesebb bizalmáról biztosította miniszterét.*

4 Hasonlóan nyilatkozott a miniszterelnök is, de Nagy szerint Kállay a háttérben már egyezkedett az olasz követtel, Anfusoval, hogy a németekkel megromlott viszony megjavítása érdekében a „zsidóbarátot" fel kell áldozni.

85 Végül sikerült Kállaynak rávennie Horthyt, hivatkozva Mussolini és Hitler kívánságára is, hogy fogadja el a honvédelmi miniszter lemondását.

86 Naggyal 1943. június 2-án közölte a kormányfő a lemondás elfogadását. A kormányzói üzenetnek volt egy mondata, amelyet a visszaemlékezés mindkét kiadásában olvashatunk: „A kormányzónak nincs szíve ahhoz, hogy ezt személyesen közölje, ezért közvetíti a miniszterelnök Horthy üzenetét. "

s *

2 M. kir. honvéd vezérkar főnökének 6114/1942. ein. vkf. számú ir. A jelentés másolatban található Nagy Vilmos iratai között. Pest Megyei Levéltár (PML) XXXIII. 102. Nagybaeoni Nagy Vilmos (1884 1976) honvédelmi miniszter iratai (18. sz.) 1915-1994. (Az iratokat a miniszter családja 2007 nyarán adta át a levéltárnak.) Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, a szegedi V. hadtest parancsnoka. Grassy József vezérőrnagy, Deák László ezredes, Zöldy Márton csendőr százados stb. 84 A lemondás körülményeit ismerteti Bonhardt Attila Szakály Sándor: Egy lemondás okairól -- Nagy Vilmos honvédelmi miniszter feljegyzése Horthy Miklós számára 1943-ból. In: Kritika. 1984/8. szám. 13-15. o. Nagynak kezébe került egy távirat, amelyben Anfüso minderről tájékoztatta Mussolinit. Nagybaczoni, 1947. 143. o. 86 Visszaemlékezésében sértődötten írt erről Nagy, elvárta volna Kállaytól, hogy a „diplomatikus görbe út" helyett nyíltan és őszintén beszéljen vele. Nagybaczoni, 1947. 143. o. Az ügyre, valamint a Végzetes esztendőkben erről írt sorokra Kállay is visszatért a háború után Capriból írt levelében. (Lásd később!) 87 Nagybaczoni, 1947. 144. o.; Nagybaczoni, 1986. 174. o. 96