Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

MEGKÉSETT RIPORT NAGYBACZONI NAGY VILMOS... olyan könnyen veszni hagyták, nem adok újabb egységeket. Végezze el a hadsereg a feladatokat a maga erejéből. "

5 A magyar munkaszolgálatosok közül több tízezer veszett oda a második világháborúban. A legrosszabb helyzetbe a zsidó „muszosok" kerültek, velük szemben volt a legtöbb kegyetlenkedés. Olyan sok volt a haláleset ezekben az alakulatokban, hogy kiérdemelték a „mozgó vesztőhely" elnevezést. Az ún. keresztény munkásszázadok (zsidó vallást elhagyottak, vagy zsidó ősökkel rendelkező, de már kereszténynek születettek kerültek ide) valamivel jobb helyzetben voltak. Külön századokat képeztek a nemzetiségiekből (román, szerb, ruszin), valamint a politikai foglyokból. Mindegyikük ellátása érezhetően javult Nagy Vilmos minisztersége idején. Mindez azonban átmenetinek bizonyult, és ahogy közeledett a háború vége, és egyre nehezebb lett a harcoló alakulatok helyzete, a munkaszolgálatosok ellátása tovább romlott, a bánásmód velük szemben a korábbinál is bmtálisabb lett. Bár a háború alatt a katonai behívások miatt számos szakmában komoly szakemberhiány lépett fel, a munkásszázadokban szolgáló egyéneket nem a szakmájuknak megfelelően foglalkoztatták. Egyetemi professzorok utat, lövészárkot, bunkert építettek, erdőt irtottak, aknát szedtek vagy telepítettek. A településekről elvitték a zsidó orvosokat, így sok helyen a lakosság orvosi ellátás nélkül maradt. A fronton sem volt jobb a helyzet. Számos sebesült halt meg a harcoló alakulatoknál orvoshiány miatt, miközben a 200-220 fős munkásszázadokban 10-12 orvos is szolgált, de gyógyítás helyett napszámosmunkát végzett. Nagy Vilmos megemlíti, hogy még Kenderesről, Horthy szűkebb pátriájából is behívták munkaszolgálatra a zsidó orvost, és a kormányzó öt kérte meg, hogy tegyen valamit, mert nem nézheti, hogy a község orvos nélkül maradjon. Nagy 1942. november 12-én elrendelte, hogy orvosokat ezentúl csak orvosi szakszolgálatra hívjanak be. A honvédelmi miniszter ilyen irányú intézkedéseinél nagy segítséget jelentett a belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc támogatása, mert a belügy átvette, és új, immár orvosi munkahelyeken alkalmazta azokat a munkaszolgálatos orvosokat, akikre a honvédelmi minisztérium nem tartott igényt. 6 A 2. magyar hadsereg Nagy Vilmos nem csak a munkaszolgálatosokkal kapcsolatban vallott más nézetet, mint vezető beosztású katonatársai. Nem értett egyet Magyarország háborús részvételével, féltette az országot attól, hogy feleslegesen fecsérli el az erejét. Amikor 1942 szeptemberében miniszter lett, a 2. hadsereg már a keleti fronton volt. Ezen változtatni nem tudott, mert a hadra kelt sereg fölött már a vezérkar fönöke rendelkezett. Ő döntött az alkalmazásról, a kiképzésről, és ebben a minőségében a legfelsőbb hadúrnak, Horthynak volt aláren14 Nagybac/oni, 1986. 156 157. o. Nagy Vilmos éppen a fronton tett látogatásán szerzett negatív tapasztalatok hatására nevezett ki a 2. hadsereg zsidó munkaszolgálatos alakulataihoz felügyelőt Tanító Béla vezérőrnagy személyében. Szabó Péter: Don-kanyar A magyar 2. honvéd hadsereg története (1942 1943). Budapest, 200

1. 168-169. o. " Nagybaczoni, 1947. 114. o. v> Kovács M. Mária: Liberalizmus, Radikalizmus, Antiszemitizmus. Budapest, 2001. 200. o. S8