Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

HEJ J AS PAL volt a szovjetek elleni háborúba való belépésre, és azt 1941 nyarán a németek - miután tisztában voltak a magyar fegyveres erők mérsékelt harcértékével - nem is igényelték tőlünk. Katonáink hittek a németek által beígért gyors győzelemben, és gondolni sem mertek arra, hogy ebből vereség is lehet. A háborúba lépést megelőző június 26-i minisztertanácson, ahol eldőlt a Szovjetunió elleni háború kérdése, nem minden miniszter volt a hadiállapot deklarálása mellett. Keresztes-Fischer Ferenc " belügyminiszter így óvta társait az elhamarkodott döntéstől: „Nem gondoljátok meg, ha megindítunk egy lavinát, az hova fog vezetni!". Báró Bánffy Dániel" földmüvelésügyi miniszter a belügyminiszter mellett érvelt, és váteszi módon kijelentette: „ha az oroszok megrakják a németeket, úgy Magvarország sorsa meg van pecsételve. "~

5 Tehát ilyen, a többségtől nagyon eltérő vélemények is megfogalmazódtak a kormányban a háború előtt. Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár

26 a háború után egy népbíróság előtt tett tanúvallomásában említette, hogy a háború előtt - miután néhány hónapos angliai és franciaországi útjáról hazatért - írásba adta Teleki miniszterelnöknek, hogy a háborúban a németeket jobban elverik, mint 1918-ban.

27 Ide kapcsolódik annak a táviratnak a sorsa, amelyet Kristóffy József moszkvai magyar követ 1941. június 23-án küldött számjeltávirat formájában - Ankarán keresztül - Budapestre. Ebben említette Molotov nyilatkozatát, hogy Magyarország semleges magatartása esetén a Szovjetunió a magyar álláspontot támogatná Erdély kérdésében. Bárdossy a táviratot nem mutatta meg senkinek, és azt Horthy is csak három évvel később ismerte meg. Leszámítva azt, hogy - miként Horthy is fogalmazott az emlékiratában

28 - a nagyhatalmak ilyen ígéretének „kérdéses az értéke", Sztáliné meg különösen, ennek a táviratnak az elhallgatása súlyos következményekkel járt. Horthy szerint a szovjet ajánlat komoly lehetett, amit az bizonyít, hogy moszkvai követségünk ezt követően még nyolc napig rejtjeles táviratokkal érintkezhetett Budapesttel. A szovjetek később joggal hivatkoztak arra, hogy Magyarország kitért a békés megegyezés elől, és ennek következményeit sajnos viselnie kellett. És viselnie kellett az ügy főszereplőjének, Bárdossy miniszterelnöknek is. Nem Bárdossy volt a vezetők közül az egyetlen, aki határozottan a háborúba lépés pártján állt. 1941. június 22-én Bartha Károly honvédelmi miniszter

29 tájékoztatta a minisztertanácsot a háború várható fejleményeiről a német támadást követően. követelései, Magyarországnak a hasonló igényeit a szövetségeseivel szomszédjaival - (Románia, Szlovákia, Horvátország, Német Birodalom) szemben kellett volna érvényesítenie. u KeresztesFi scher Ferenc (1881 1948) a német megszállásig (1944. március 19.) belügyminiszter. Kormányzóiul, nyilasellenes politikus, akit a Gestapo a megszállás után letaitóztatott és koncentrációs táborba hurcolt. Külföldön hunyt el. 24 Báró Bánt'ty Dániel (1893-1955) erdélyi politikus, az Erdélyi Párt elnöke, a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormány földművelésügyi minisztere 1944. március 22-ig. Ellenezte a háborúba lépést, és 1944-ben a fegyverszünet mellett érvelt. 25 Pritz Pál: A Bárdossy-per. Budapest, 2001. 183. o. 2

" Bárcziházi Bárczy István (1882 1952) 1928-tól 1944-ig volt a miniszterelnökség adminisztratív államtitkára, a minisztertanácsi és koronatanácsi jegyzőkönyvek vezetője. 27 Karsai László- Molnár Judit: Az Endre Baky Jaross per. Budapest, 1994. 189. o. 2

* Horthy Miklós: Emlékirataim. Budapest, 1990. 251. o. Bartha Károly (1884 1964) honvédelmi miniszter, nagybaezoni Nagy Vilmos elődje. A háború végén nyugatra menekült. 81