Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
AZ ELSŐ GYÁMÜGYI TÖRVÉNY MEGJELENÉSE... árvapénztárból és árva mint letétpénztárból (ideiglenesen betett letétek) állt. Az árvapénztárnak külön pecsétje volt, kezelését az árvapénztámok látta el. A pénztárnok csak készpénzt kezelhetett, a bevételről és kiadásról árvapénztári naplót vezetett. Az árvák főkönyve a gyámolítottak számára befolyó összegeket, az adósok főkönyve pedig a kölcsönöket tartalmazta. A számadásokat a járási szolgabíró ellenőrizte. 17 A szabályrendelet után csatolták a kötelezően használandó mintákat, így a : gyámoltak és gondnokoltak községi nyilvántartóját, gyám- és gondnokajánlási jegyzökönyvét, haláleset-felvételt a bíróságok részére, haláleset-felvételt a gyámhatóságok részére, leltárt, tárgyalási jegyzökönyvet, árvapénztári naplót, árvák számlakönyvét, adósok számlakönyvét, árvák követeléseinek számadási kimutatását, adósok tartozásainak számadási kimutatását, ideiglenes letétek számadási kimutatását, számadási mérleget. Az árva-bírságpénzek kezeléséről szóló szabályrendelet A megye szabályrendeletéhez szorosan hozzátartozott az árva-bírságpénzek kezeléséről szóló rendelkezés. Ez a szabályrendelet 10 paragrafusból állt, s a gyámügyi törvény 192. § alapján készült. A rendelet kimondta, hogy a bírságpénzeket az illetékes község vagyontalan árváinak tartására és képzésére kell fordítani. Az átvett bírságpénzt a község bírája átadta a pénztárnoknak, aki az „Árvák bírság és segélypénztárának naplójában" vezette a bevételt és a kiadást. Lényeges kikötés volt, hogy a bírságpénzekből nem lehetett kölcsönt folyósítani. A pénztárnoknak minden évben számot kellett adni a pénzkezelésről, valamint a járási szolgabíró és számvevő minden évben váratlanul ellenőrizhette a pénztárnok munkáját. A gyámügyi törvény hatására született miniszteri rendeletek A gyámügyi törvény hatására már az 1878-as évben számos miniszteri rendelet keletkezett, hiszen a gyámügyre vonatkozó szokások egyetlen törvénybe való összefoglalása szükségessé tette az egyes szakminisztériumok számára, hogy az előírások végrehajtásához segítséget nyújtsanak. Ugyanakkor a törvény megjelenését követő egy-két év 17 Az 123 000/1902. BM. sz. rendelet 1903. január l-jétől a helyi pénzkezelést megszüntette, s a megye székhelyén működő állampénztárt bízta meg a központi gyámpénzlári feladatok ellátásával. 70
