Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

AZ ELSŐ G YA MUG Yí TOR VÉNY MEGJELENÉSE... a kézbesítési ívet, egy jegyzéket a más árvaszék részére eszközlött kézbesítésekről, a postakönyvet, az irattári sorkönyvet, a sürgetési naplót, a gyámoltak vagy gondnokoltak nyilvántartását, a gyámok és gondnokok nyilvántartását, a gyámhatóság alatt álló kiskorúak nagykorúsága bekövetkezése idejének nyilvántartását, egy naplót az örökösödési ügyekről, az ellenőrzési naplót, az irományjegyzéket, a haláleset-felvételt a bíróságok részére, s a haláleset-felvételt a gyámhatóságok részére. Leltár minta

10 Az 1867-es mintához képest a (hagyatéki) leltárt pontosították, eltűnt a mellékletek jelölése a tételszám és a darabszám közül. A követelési állapotokon belül változott a sorrend, valamint az egyéb követelés helyére a pontosan megnevezett követelésnek kellett kerülnie. Ugyanakkor a leltározási költséget is fel kellett tüntetni. Csípés, 183 186. o. Megjegyzés: A belügyminiszter által meghatározott ügyrend 1902-ig volt érvényben, ugyanis a miniszter az 128 000/1902. sz. rendeletével a kiskorúak és gondnokoltak minden személyi és vagyoni ügyeit az árvaszék hatáskörébe utalta. Az árvaszék az ügyeket 1922-ig tanácsüléseken intézte, majd 1923. évi XXXV. tv. cikk és ennek hatására kiadott 7740/1923. BM. sz. rendelet értelmében a tanáesülési rendszer előadó-ülnöki rendszerre változott. Az ügyintézés testületi rendszere megszűnt, ezután minden kérdésben az előadó /ülnök/ saját felelősséggel határozotl, amit ugyan az elnök lélülvizsgáit, de az intézkedések kiadmányait az előadó írta alá. " A táblázatot szöveghűen közöltem. 60