Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

AZ ELSŐ GYÁMÜGYI TÖRVÉNY MEGJELENÉSE... __ Az ügyész a gyámügyi, gondnoksági és minden ezzel kapcsolatos perről jegyzéket vezetett, valamint erről negyedévente kimutatást és jelentést küldött az árvaszékhez. Jelen volt az árvapénztár ellenőrzésénél. Javaslatot tett jogi és peres kérdésekben, valamint jogügyletek kötésénél; nyilatkozatát jegyzőkönyvbe adhatta vagy írásban is benyújthatta, ha az ülésen nem vett részt. Ellenőrizte a törvények és szabályrendeletek megtartását, és hozzá tartozott a fellebbezés is. Részt vett az örökö­södési tárgyalásokon, védte a gyámhatóság érdekeit; ha az árvaszék felhatalmazta, akkor a kiskorú vagy gondnokolt nevében a bíróságnál is fellépett. A számvevő megvizsgálta és véleményezte a gyámok és gondnokoltak által benyújtott számadásokat. Az árvapénztári naplót minden hónap végén egyeztette a könyvekkel és az iratokkal, majd jelentést tett erről az árvaszéknél. Feladata volt az árvapénztár évi számadásának ellenőrzése is. A rendelet meghatározta a kiküldött teendőit és feladatait. Az árvaszéki kül­dött rendszerint valamelyik árvaszéki tag volt, akinek a kiküldetésről jegyzőkönyvet kellett felvennie. Haláleset felvételénél két mintát adott a rendelet, az egyiket a királyi járásbíróságokhoz, a másikat az árvaszékhez (gyámhatóság alá tartozó örökösök ma­radtak az elhunyt után) kellett benyújtani. A községekben a gyámügyi teendőket a jegyző és a közgyám látta el, a hatá­rozatok az elöljárósági üléseken születtek. Az előírt nyilvántartások A gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni viszonyairól külön íven vezettek nyilvántartást. A gyámoltakról és gondnokoltakról betűrendes névjegyzéket is kellett vezetni. A nyilvántartás tartalmazta: a gyámolt vagy gondnokolt nevét, születési idejét (év, hó, nap), körül­ményeit, foglalkozását (azaz iskoláját) és tartózkodási helyét; a gyámolt vagy gondnokolt vagyonát, annak értékét és biztosítási mód­ját, valamint a vagyonkezelés módját; a gyámolt vagy gondnokolt vagyonát terhelő adósságokat; a gyám vagy gondnok nevét, polgári állását, lakását és körülményeit; a gyám vagy gondnok számadási kötelezettségét; a vagyontalan vagy csekély vagyonnal rendelkező kiskorú ügyeinek in­tézését a község látja-e el; gyámság meghosszabbítását; a gyámság és gondnokság megszüntetésének idejét és okát; a gyámolt vagy gondnokolt személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozó gyámhatósági határozatok számát; az egyéb intézkedéseket és a körülmények feljegyzését. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom