Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

BORBEL Y RITA KA TALIN képes gondnokok és gyámok jelentéseit és számadásait; gyámügyi teendőket végzett). A községekben a gyámügy felügyeletét a szolgabíró látta el. Azon kis- és nagyközségek, melyek elegendő szellemi és anyagi lehetőséggel bírtak - a rendezett tanácsú városok árvaszékeinek szervezeti mintájára - belügyminiszteri engedéllyel gyámhatósági jogokat gyakorolhattak, ám engedély hiányában a teljes gyámhatóságot első fokon a rendezett tanácsú városok és törvényhatóságok árvaszékei gyakorolták. Az árvaszékek szervezete és illetékessége Az árvaszék (vagyis maga a gyámhatóság) a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak alárendelt önkormányzati szerv volt, elnökét, helyettes elnökét és ülnökeit a közgyűlés választotta, ügyrendjét a belügyminiszter rendeleti úton szabályozta. Az árvaszékek szakközege a törvényhatósági, illetve a városi számvevőség volt. Ahogy már fentebb említettem, a gyámügyi közigazgatást első fokon a község közjegyzője és a közgyám látta el, az első fokú gyámhatóságot a törvényhatóságok és a rendezett tanácsú városok, kivételesen egyes községek árvaszékei gyakorolták. Nagyon lényeges kérdés az illetékesség megállapítása, azaz hogy melyik gyámhatóság is illetékes az elhunyt után maradt kiskorú gyámsági ügyeit intézni. Gyámhatósági ügyekben mindig az az árvaszék volt illetékes, melynek területén a gyámolt vagy gondnokolt állandóan tartózkodott, de gyámi kérésre ez átruházható volt. A gyámhatóságok között felmerülő illetékességi kérdések megoldása a közigazgatási bizottság (a gyámhatóságok egy törvényhatóság területén voltak), valamint a belügyminiszter (gyámhatóságok külön törvényhatóságok területén voltak) feladata volt. Az árvaszék szervezeti felépítése: 1 (jogi végzettségű) elnök

5 megyei árvaszék esetén 1 elnökhelyettes (a közgyűlés által kijelölt ülnök) legalább 2 ülnök

6 1 jegyző (szavazati joga nincs, csak ha helyettesíti az ülnököt, vagy ülnöki teendőket végez) hivatalból tag, szavazati jog nélkül a törvény hatósági jogú (továbbiakban thj.) és rendezett tanácsú város ügyésze a törvényhatóságok és a városok képviselő-testületei saját tagjaikból annyi képviselőt választhattak, ahány árvaszéki ülnök volt - a képviselők döntő szavazati joggal rendelkeztek ' Megyék és thj. városok esetében az elnököt a közgyűlés választotta, a rendezett tanácsú városok árvaszékeinél az elnök a polgármester volt. '' Rendezett tanácsú városok és községek árvaszékeinél legalább az egyiküknek jogi végzettséggel kellett rendelkeznie. 51