Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben
A VERESEGYHÁZI PLÉBÁNIA TELEPÜLÉSEINEK... szokásosnál nagyobb számban. 8 ^ Az egyéves és csecsemő gyermekeket a szülők azért nem jegyeztették fel, mert nem lehetett tudni, megérik-e első születésnapjukat. 8Í A veresegyházi plébánia falvaiban is megfigyelhető, hogy a szülők előszeretettel mondták gyermeküket 2, 4, 6 vagy 8 esztendősnek. Hasonló következtetésre jutott Ujváry Zsuzsanna és Zimányi Vera, akik a 17. századi Vas megyei viszonyokat vizsgálták a Batthyány uradalmakban. A tizenegy éves gyermekek száma alacsony mindkét megyében. 84 Veresegyházán azonban feltűnően kevés 17 esztendős fiatalt találunk. A 11 éves korosztály hiányát lehet racionális érvekkel is magyarázni: a jobbágyfiúk 12. életévük betöltése után nagykorúnak számítottak, és örökölhették apjuktól a jobbágytelket; e racionális érv meggyőző az úrbéri összeírások esetében. 85 Ezúttal is okkal vallhatták a falusiak 11 esztendős fiaikat 12 évesnek, mivel a váci püspök a három faluból két esetben tulajdonostárs. E kijelentés akkor is megállja a helyét, ha korábban kifejtettük, a lélekösszeírás nem gazdasági ismeretszerzés céljából készült. A 11 éves korosztály mellett azonban 17 éveseké is „foghíjas", az ő hiányukat talán népi hiedelmekkel lehet megmagyarázni. 86 A felnőtt népesség életkori adatainak hasonló, korévenkénti elemzése nem kivitelezhető, de a népesség korösszetétele tartogathat még adalékokat a közösség életével kapcsolatban, ezért a következő táblázatban a különböző korcsoportokhoz tartozó emberek számát felekezeti bontásban tüntettük fel. 87 %1 A bevezetőben közölt 1731. évi termésadatok csak Veresegyházán gyengébbek, mint az 1726. és 1728. éviek, a másik két településen nagyobb gabonatermést tudtak betakarítani. Dávid Zoltán a veszprémi püspökségről írt monográfiájában (37. o. skk.) elemzi a négyévesnél fiatalabb gyermekek csekély számának problémáját, és az 5-8 éves generáció létszámának ismeretében kísérletet tesz a be nem jelentett gyermekek számának meghatározására. A jelen dolgozatban erre nem teszünk kísérletet, minthogy számítások eredményeképpen sem feltétlenül kaphatjuk meg az újszülöttek létszámát. s4 Az iménti kijelentés elsősorban a protestáns gyermekekre igaz, a katolikusok korfája ettől eltér. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a protestánsok koifája 644, a katolikusoké azonban csak 159 gyemiek adatain alapul, tehát ez utóbbi csoport demográfiai elemzése meglehetősen szűk keretek között lehetséges. Ujváry - Zimányi, 470. o. K Ujváry - Zimányi, 474. o. S6 Ujváry Zsuzsanna és Zimányi Vera idézett tanulmányában a 11 éves korosztály hiányát is részben népi hiedelmekkel magyarázta. s7 Az eddigi vizsgálatok alapján nem az egyes települések, hanem a vallási hovatartozás és a vele együtt jelentkező vagyoni eltérések mutatkoztak a plébánia falvaiban a társadalom rendező elveként, ezért szerepelnek az adatok csupán felekezeti és nem települési bontásban. A korévek ilyen rendszerű csoportosításában Dávid Zoltán munkáját követtük. A hatvan éven felüli korosztályt 10 évnek tekintettük szintén Dávid Zoltán nyomán, noha a legidősebb embert 109 évesnek tartották. 36
