Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

A VERESEGYHÁZI PLÉBÁNIA TELEPÜLÉSEINEK... A táblázatok és diagrammok alapján megállapítható, hogy az ötfős és népesebb háztartások aránya a protestáns közösségekben lényegesen magasabb, mint a katolikus közösségekben. Ezt támasztja alá az egy házra jutó lakók számának alakulása is, amit a következő táblázat ismertet. Település Felekezet Házankénti lakosságszám felekezetenként Házankénti lakosságszám településenként Veresegyháza Katolikus 4,24 4,94 Veresegyháza Protestáns 5,26 4,94 Szada Katolikus 4,13 5,52 Szada Protestáns 5,88 5,52 Kisszentmiklós Katolikus 3,8 4,69 Kisszentmiklós Protestáns 4,94 4,69 Átlagos lakosságszám házanként A három településen a házak átlagos népessége nem tér el a kutatásokban eddig megjelent adatoktól.

60 A Somogy megyei endrédi plébánián 1763-ban 6,29 , a budai esperességben 1747-ben 5,37 fő lakója volt egy háznak, jelentős eltérések csak a különböző települések között mutatkoztak.

62 Fajszon pedig 1762-ben ez a mutató elérte a 6,4-et.

6í Még a századvégi népszámlálás idején is egy házban, öten-hatan laktak az alföldi megyékben.

64 A három községben az egy házra jutó lakosságszám egy másfél fővel magasabb a protestánsoknál, mint a katolikusoknál. E jelenségre két magyarázat képzelhető el: a katolikusok és a protestánsok eltérő családszerkezetben éltek; és/vagy a protestánsok vagyonosabbak voltak katolikus földijeiknél, ezért az általuk lakott házak, családok több fő eltartását tették lehetővé. Az alábbiakban e két vizsgálatot fogjuk elvégezni. A veresegyházi plébánia lakosságának családszerkezete A nyugat-európai demográfusok a 20. század hatvanas éveitől kezdve dolgoztak ki módszereket a világ különböző pontjain található családmodellek leírására. Az egyik legelterjedtebb, és széles körben Magyarországon is számos esetben alkalmazott eljárást Peter Las lett dolgozta ki. A hazai kutatók 1977-óta dolgoznak e minta alapján. Az (l

" A különböző természeti és gazdasági környezetben elhelyezkedő településeken a házak átlagos népessége eltérő volt. Az alábbi összehasonlításban a korábban már feldolgozott községek adataiból ragadtunk ki néhányat. M Balázs - Katus, 160. o. A reformátusok következő 1786-os összeírása nem mutatott érdemi változást a házak lakosságszámában. 62 Dávid, 104-105. o. (1- Bárth, 89. o. M Thirring, 28. o. \ 26