Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

SCHRAMEK LASZLO PETER Miután a települések lélekszámváltozásának főbb irányát tisztáztuk, az alábbiakban a községek egyházi hovatartozását tisztázzuk, valamint megkíséreljük bemutatni, hogy a felekezeti arányok miként módosultak 1731 és 1787 között. így a népesség fejlődésével kapcsolatos ismereteink is tovább bővülhetnek. A települések felekezeti megoszlása A bevezetőben már említettük, hogy a falvak lakóit felekezeti hovatartozás szerint írták össze. Az adatgyűjtők lelkiismeretességének köszönhetően egy vallási szempontból vegyes lakosságú terület demográfiai helyzetéről kapunk információkat. A kisebbnagyobb temletekre kiterjedő népesedéssel foglalkozó elemzések felekezet szerinti összehasonlításokra nem minden esetben adtak lehetőséget. A következő táblázat mutatja a veresegyházi plébánia és a szomszédos falvak vallási megoszlását 1731-ből. ~ Település Katolikus Protestáns Összesen Veresegyháza 195 565 760 Szada lakossága 95 523 618 Kisszentmiklós 38 173 211 Kistartcsa 139 0 139 Kösd 100 129 229 Mogyoród 109 0 109 Penc 42 33 75 Püspökhatvan 374 10 384 Püspökszilágy 212 0 212 Összesen 1304 (1266)

53 1433(1260) 2737(2526) (%) 47% (50,01%) 53% (49,99%) 100% A lakosság felekeze! szerinti megoszlása 1731-bent a Gödöllői-dombság és a Cserhát vizsgált falvaiban Az ismert volt, hogy a Veresegyháza és a plébánia területén fekvő másik két település lakosságának döntő többsége a református felekezethez tartozott. A további felsorolt hat falu közül azonban csupán Kösd volt protestáns többségű, a katolikus lakosság túlsúlya a többi községben vitathatatlan. ' Bárth János: Fajs/. demográfiája a XVIII. század közepén. Fájsz lakossága csaknem kizárólag katolikusokból állt. Dávid, 5. o. A veszprémi püspökség lélekösszeírása többnyire csak a katolikusokra terjedt ki, a protestánsok összeírása esetleges volt. Andorka Rudolf: A család és háztartás nagysága és összetétele 1800 körül két dél-dunántúli faluban (Alsónyéken és Kölkeden). Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. Budapest, 1977. 221. o. Andorka Rudolf megállapította, hogy a két településen csupán a reformátusnak tekintett személyeket írták össze. Balázs Magdolna Katus László Közép-dunántúli paraszti háztartások a 18. században című tanulmánya dolgoz fel vallási szempontból vegyes lakosságú területet. 5 Petróci, 1957. 105 108. o. A veresegyházi plébánia területére vonatkozó adatokat a most megtalált összeírás felhasználásával korrigáltuk. 53 A zárójelben szereplő értékek Kisszentmiklós adatait nélkülözik, mivel a későbbiekben e település felekezeti hovatartozására vonatkozóan 1802-ig nem rendelkezünk adatokkal. 19