Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

5. HALÁSZ CSILLA: Mozik Pest megyében 1950 és 1956 között

HALASZ CSILLA rendelkezett. Az 1955. évi működési szabályzat társintézményként jelölte meg a mozikat a kultúrotthonok számára, itt is megemlítették a tevékenységek egyeztetésének és a teljes körű együttműködésnek a fontosságát.

56 Többek között a mozik és a tanácsok közötti kusza kapcsolatrendszert kívánta felszámolni a Minisztertanács 1091/1954. (XI. 5.) sz. határozata a tanácsok megerősítéséről, amelynek eredményeként 180 mozi került a Pest Megyei Tanács kezelésébe. így a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat 1955. január l-jétől a PMT VB ellenőrzése alá került, s ezentúl a megyei népművelési osztály mint felettes szerv intézte ügyeit. Ennek értelmében biztosítania kellett a megye filmekkel való ellátását, műsorelosztását, propagandatevékenységét, ugyanakkor a gazdasági felügyeletet is a hatáskörébe vonták.

57 A PMT VB még 1955. január 12-én határozatot hozott, miszerint a nagykörösi, a váci, a szentendrei, és a ceglédi moziüzemek a városi tanács vb kezelésbe kerültek. Erre reagálva az Országos Moziüzemi Igazgatóság utasítást adott ki, és felhívta a figyelmet a fentebb említett 1954. évi minisztertanácsi határozatra, amelynek alapján a következő intézkedésig a mozik vonalán nem lehetett további decentralizálást végezni. Ugyanakkor már előkészítették azt a tervezetet, amely szerint július l-jével megkezdik a kultúrotthonokban működő moziknak a kultúrház kezelésébe való fokozatos átadását.

58 Erre már csak az 1956. évben került sor, így a kultúrotthon és a mozi vezetése egy kézbe került.

59 A MOKEP és a tanácsok kezelésében lévő mozikon kívül 1954-től egyre több úgynevezett társadalmi mozi is megnyitotta kapuit a közönség előtt, ezeket különböző társadalmi szervek, főként a szakszervezetek létesítették. Arányszámuk az állami mozikhoz képest 1954-ben még csak 6,4%, 1957-ben azonban már 24,2% volt.' 1955-ben Pest megyében kilenc keskenyfilmes társadalmi mozi működött. A filmszínházak zavartalan működése nagyon fontos volt a hatalom számára, ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy mindig csupán azok a filmek kerülhettek a nagyközönség elé, amelyek számukra úgymond nem károsak, hanem abban is, hogy az előadások minden esetben rendben lemenjenek. A mozik teljes ellenőrzését olyannyira fontosnak tartották, hogy 1956 augusztusában a Népművelési Minisztérium a Belügyminisztériummal egyetértésben a filmszínházakban rendőri felügyelet bevezetését tette kötelezővé. Eszerint a budapesti és nagyobb vidéki városok filmszínházait e szempontból három kategóriába sorolták: tiszti és tiszthelyettesi, őrsök által tartott és nem állandó jellegű ellenőrzés. ,,Feladata a filmszínház rendjének, az előadások 55 PMLXX1II. I8.ikt.sz.n./I954. M

PML XXIII. 18. 8791-1-13/1955. 57 PML XXIII. 18. 878-1-44/1954. 5S PML XXIII. 2. 32. kötet. 1955. március 31. 5

" PML XXIII. 2. 35. kötet. 1956. január 18. 60 Kálmán - Peregi, 14 15. o. 11 Társadalmi mozik Pest megyében, 1955: Ceglédi Járási Kultúrotthon, Pilisi Szénbányák, Löbpusztai H. Kovács János TSZ (Üllő), Ceglédi Építők Kultúrotthona, Agrártudományi Egyetem Tangazdasága (Gödöllő), Közalkalmazottak Szakszervezeti Üdülője (Zebegény), Mezőgazdasági Szakiskola (Csömör), Kísérleti Gazdaság (Herceghalom), Cifrakerti Állami Gazdaság (Cegléd). PML XXIII. 18. 878-1-163/1955. 183