Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

5. HALÁSZ CSILLA: Mozik Pest megyében 1950 és 1956 között

HALASZ CSILLA ni. ' A határozat megjelenése után 1952 első felére 71 mozi került a tanácsok kezelésébe, de folyamatos működésük igencsak nehezen indult el. A megyei vezetés szerint ennek az lehetett az oka, hogy a tanácsok nem fordítottak elég gondot a kultúrára, s egyszerűen teherként élték meg a mozik üzemeltetését.

46 A Népgazdasági Tanács 326/26/1952. N. T. számú határozata tisztázta a mozik és a tanácsok kapcsolatát. Ennek értelmében valamennyi tanácsi kezelésben lévő keskenyfilm állandó és kiskörzeti mozi a MOKÉP-hoz került. A rendelet végrehajtásának pontosabbá tételére Erdei Sándor, az NM miniszterhelyettese körlevelet intézett a megyei tanácsok elnökeihez. Ebben konkrétan szabályozta a tanácsok és mozik viszonyát, eszerint a megyei vezető beszámoltatja és ellenőrzi a vállalatot, a megyei népművelési osztály vezetője részt vesz a megyei müsorpolitika kialakításában, helyi szinten a vb ellenőrzi a mozi üzemeltetőjét, ahol pedig kultúrotthon van, ott a kultúrotthon vezetője. Az utasítás szerint a MOKÉP-nak augusztus 18. és október 1 -je között át kellett venni saját kezelésbe az ország összes keskenymoziját.

47 Ezzel helyi szinten is megalakult a moziüzemi vállalat, Pest Megyei Moziüzemi Vállalat néven. A megyei moziüzemi vállalat legfontosabb feladata (az 1954. évi beszámoló alapján) a megye területén található normál-, keskeny-, fix-, kiskörzeti és vándormozik üzemeietetése volt. Önállóan osztották be a saját kezelésű és a társadalmi kezelésben lévő mozik műsorát, biztosították a filmszínházak működéséhez szükséges technikai feltételeket, a propaganda- és reklámanyagokat.

48 Az NM Filmfőosztályának vezetője az előbb említett rendeletre hivatkozva ismét megpróbálta a mozik és a tanácsok, illetve a kultúrotthonok vitáit lezárni. Körlevelében adta ki utasítását: a tanácsok a mozi üzemeltetőjének tudtán kívül más célra nem vehetik igénybe a mozikat, s a vetítés elhalasztására sem kérhetik, valamint a moziknak és a kultúrotthon vezetőinek műsoraikat egymással rendszeresen egyeztetniük kell.

49 Pest megyében is hasonlóan alakult a helyzet. A népművelési osztály 1953. évi negyedik negyedévi jelentése is ezt támasztja alá, ebben a kultúrotthonok és mozik kapcsolatát elemezték. Eszerint az említett két szerv (Pest megyében ekkor 50 olyan kultúrotthon volt, amelyben mozi is működött) között igen gyakori voit a nézeteltérés, főleg a nagyterem használatát illetően. Nem egy helyen a mozi a hónap minden szombat és vasárnapját igénybe vette és így a kultúrotthonnak legfeljebb hétköznap volt alkalma rendezvényeit megtartani, ami természetesen már nem vonzott annyi embert, mint a hétvégi program. A jelentés szerint több olyan eset is előfordult, hogy a mozi üzemvezetője terembér-használatot kért a kultúrotthon-igazgatótól akkor, amikor a kultúrotthon saját épületében, saját rendezvényeit tartotta. Még a negyedév elején a megyei vállalattal közösen kiadtak ugyan egy intézkedést, amely szerint a helyi körülmények figyelembevételével úgy kell meghatározni a mozi és a kultúrotthon rendezvényeinek számarányát, hogy PML XXIII. 18. 1814-29/1951. 6 PML XXIII. 2. 13. kötet. 1952. április 2. 7 MOL XIX. l-3a. 8780/ált./20/1952. x PML XXIII. 18. ikt.sz.n./1954. " MOL XIX. I-3a. 8780/ált./27/I952. 181