Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

5. HALÁSZ CSILLA: Mozik Pest megyében 1950 és 1956 között

MOZIK PEST MEG YEBEN1950 ES 1956 KOZOTT A mozihálózat kiépülése A koalíció éveiben a filmvállalatok és a mozik magánkézben, valamint különböző társadalmi és politikai szervezetek tulajdonában voltak. A legjelentősebb négy vállalat a négy nagy párt kezében összpontosult,

23 amelyhez összesen 231 mozi tartozott, ez a filmszínházak mintegy negyedét jelentette/ A falusi mozik, és azok felügyelete, a szabadmüvelödés hatáskörébe tartozott. Ezek jellemzően keskeny

25- és vándormozik voltak, számukra a szabadművelődési felügyelők készítették el a vetítési tervet, gondoskodtak jórészt a filmellátásukról, a filmanyag pótlásáról.

26 Az 1948-ban végrehajtott államosítás során mintegy 900 mozi került - ahogy akkoriban mondták - társadalmi tulajdonba. Közvetlenül az államosítás után a mozik száma átmenetileg csökkent. Ennek oka egyrészt az volt, hogy számos filmszínház nem felelt meg az alapvető technikai feltételeknek, és ezért bezárták, másrészt néhány mozi épületét más kulturális célra vették igénybe, leginkább a település kultúrotthonaként működtek tovább. A falumozisítási terv keretében kiépült a keskenyfilmmozihálózat, s ezzel párhuzamosan tovább működtek a vándorfilmszolgálatok is. 1948-tól 1957-ig mintegy 4,5-szeresére emelkedett a mozik száma, ugyanakkor az ülőhelyek száma csak 2,5-szeresérer

7 Ez az arányszám egyértelműen azt mutatja, hogy leginkább a kis befogadóképességű mozik száma nőtt, azaz a mozirendszer kiépítésének egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy minél több helyre juttassák el a mozgóképeket, vagyis a kisebb települések is rendelkezzenek filmszínházzal. Ezt bizonyítja az is, hogy míg a budapesti mozik száma 11 év alatt alig több mint két és félszeresére nőtt, addig a vidékiek száma majdnem ötszörösére, (lásd 2. táblázat) A mozihálózat mennyiségi fejlesztése lényegében 1957-58-ra befejeződött, s ezek után a már meglévő épületek és berendezések műszaki-technikai fejlesztésére fordították a figyelmet.

28 21 így a Magyar Kommunista Párt a Magyar Filmipari Rt-t, a Szociáldemokrata Párt az Orient Filmipari Rtt, a Nemzeti Parasztpárt a Sarló Könyv és Film Termelő, Érékesítő Szövetkezetet (Sarlófilm), a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt a Kisgazda Mozgóképüzemi Rt-t birtokolta. Nemes Károly Papp Sándor: A magyar film 1945-1956 között. Budapest, 1980. 28-29. o. 24 Mozik száma 1945-ben: 972, ebből nonnálfilmes 567, keskenyfilmes 405. Kálmán Róbert - Peregi Gyula: A film és mozi Magyarországon. Budapest, 1959. 10. o. 2Í Keskenyfilm: 16 mm-es film. Ezt a tonnát általában nem rögzített vetítőhelyeken használták, hanem ott, ahová nem volt érdemes állandó mozit telepíteni, vagy ahol a nonnálfilmes mozit (35 mm-es film) nem tudták pénzügyi okokból felépíteni és üzemeltetni, mivel a keskenymozit jóval olcsóbb volt kivitelezni és fenntartani is. Petrik András: Moziipar filmipar. http:/7szabadbolcseszet.elte.hu7index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=577&tip=0 [2007. szeptember 5.] 26 Horváth Ferenc: A szabadmüvelödés története 1945-1949. In: Levéltári Szemle. 1975. 90. o. 27 Kálmán - Peregi, 1 112. o. 28 Peregi, 121-122. o. 178